Vérem

Aranyvérű, maga a Fawley és a Brown azon ága ahova én is tartozom Nagy-Britanniából az 1850-es években Amerikába költözött és ott próbált szerencsét kisebb nagyobb sikerrel, szóval Angol aranyvérű gyökerekkel rendelkezem és ezt a családom mindkét ága Amerikában is megtartotta magának.

Édesapám, Vincent Oliver Fawley

Amerikában gyógynövény kertész. Nem foglalkozott annyira velünk, a két gyermekével, a növényeket jobban szerette, mint minket. Szerintem anyánk elvesztése súlyosan érintette őt és a maga szűk kényelmi zónájába zárkózott, minket a gyermekeit nem akarta beengedni oda.

Édesanyám, Sara C. Brown

Kevés emlékem van róla, mivel ötéves koromban elvesztettem őt. Meghalt egy bájital keverése közben. Csak a bátyám maradt nekem ezután. 

Bátyám, Vincent T. Fawley

Amerikában él feleségével és két gyermekével együtt. Folyamatosan levelezünk egymással. Lassan tizenöt éve nem láttam már őt. Gyerekkorunkban elválaszthatatlanok voltunk és későbbiekben is  meg maradt az az igazán egészséges Báty-húg kapcsolatunk. Sosem vágyott nagy hírnévre vagy éppen kiemelkedni sem szeretett volna az amerikai varázs társadalomból. Neki jó volt az egyszerű jogi pályafutásra mennie most az Amerikai New Orleansi Varázsjogsegítői Hivatalban dolgozik.

Férjem, Albert L. Wood

Még mindig dúl köztünk a szerelem. A legcsodásabb ember, akivel valaha is találkoztam. Igaz, a minisztériumba dolgozik közép beosztásban, de az, ahogy régen udvarolni tudott nekem és ahogy elkezdte nevelni velem a gyermekeinket. Csodás... Igazi testvér, barát, férj és apa. Jobbat senki nem kívánhat magának angol úriember. Kissé visszafogott, de hát hozzám képest mindenki annak mondhatja magát. A szíve a helyén van, ahogy az esze is. Higgadt és nyugodt mérsékelt természete csodálni való. Szeretem őt és ez mind a mai napig kölcsönös. Sosem csalt meg ő is szeret engem.

Leányom, Laura S. Wood

Makacs öszvér vagy szamár. Az apja- lánya és az Anyja-lánya is. Miért teszi ezt velem? Aurornak áll és el is költözött a családjától tizenéves fejjel. Nekem nem kell semmit sem bizonyítania. Én már unokát szeretnék tőle, de esze ágában sincs megházasodnia még. A karrierje a mindene és mikor találkozok vele, akkor éppen össze kell foltoznom a lányomat, a saját lányomat, egy egy hajtóvadászat után szerzett sebek miatt. Ha nem ismerném őt azt mondanám, hogy Alastor a példaképe.
Eszménnyi férfiképe van. Ezt nem tőlem örökölte. Az is igaz nem engedném külföldre házasodni. Főleg ahhoz a japánhoz, aki megkérte a kezét pár évvel ezelőtt.

Leányom, Sara N. Wood

Éppenséggel tudom hol jár az esze, ha nem tanul ép, a srácokon. Plumonbea jár, de ha így folytatja sosem lesz a kezében semmiféle felsőfokú végzettsége. Legalább nem olyan, makacs, mint Laura. Örülnék, ha eldöntené végre, hogy most a családalapítás a fontosabb vagy egy jó szakma kézhez kapása. Magamat látom benne én is ilyen kis lány voltam annak idején

Fiam, Peter E. Wood

A megtestesült ártatlanság, nem hiába került abba a házba ahova. Nagy művészi tehetséggel bír. Ahogy fest és rajzol csodálatos és nem, azért mondom, mert a fiam és szubjektív véleményem van róla. Ez az igazság és nem tudom kitől örökölte ezt a tehetséget. Bár az én kézügyességem mindig is jó volt, ahogy az övé is az. Már elkezdett kamaszodni és újból keresi hol bújhat ki a családi kötelékek alól, de egy ideig úgy sem engedem el sehova.

Fiam, Oliver Wood

A legkisebb fiam, a kis örökmozgó. Mindenki szereti őt a családban nem kapott sosem kiemelkedő figyelmet, ne hogy a végén kis királyfinak gondolja magát, de hát mégis nekem ő egy kis királyfi. A kis seprűn való lovaglása annyira szívemhez nőt. A sok karcolás, amit szerzett, nem riasztotta el, hogy ne repkedjen a kis seprűn. Az én pici és okos gyermekem. Merlinre, és már iskolás lesz ő is.

Anyósom, Nicolette K. [Prince] Wood

Ahogy a gyermekeim mondják Wood nagymama. Nekem csak Nicolette, vagy éppen anya. Hát így vele teljes a családom bemutatása. Négy gyermekes családanya volt de mára csak két gyermeke maradt. Férjét és két gyermekét temette. Szerintem én lánya helyett lánya lettem. Szeretem őt, annak ellenére, hogy elég mogorva tud lenni az esős időkben, mikor nem lehet kint a kertben.

Mottóm

„Nincsen rózsa tövis nélkül.” „A rossz után mindig a jó jön vagy a halál.”

Amortentiám

Menta, fogkrém, levendula, fertőtlenítő szer, vér

Különös jellegzetességem

Fehér köpenyem, amiben a betegek közt vizitelek.

Ami megnyugtat

Egy kis Jazz zene. A családi ünnepeken való sütés és főzés.

Ami boldoggá tesz

Ha együtt van a család. Ha gyermekeim hallgatnak rám és a betegeim megfogadják az egészségügyi tanácsaimat.

Ami bosszant

Ha gyermekeim dacosan ellen állnak nekem. Senki se fogadja meg a tanácsomat. Nincs időm a férjemmel együtt lenni. Nem pihentem eleget egy teljesen a fárasztó napom után.

Ahol jól érzem magam

Férjem ölelő karjaiban

Hobbim

Beszélgetni a szomszédokkal (Godric's Hollowban) és más emberekkel (néha-néha egy-két pletyka begyűjtése is jól jön).
Egy kis romantikázás Alberttel kettesben gyerekek nélkül.

Rossz szokásaim

Néha igazán csúnyán tudok nézni az emberekre és igen nagyon szeretem a pletykákat össze szedni a Mungo falain belül.

Titkaim

Sok van. Laura hon léte, hogy hol is lakik ezt még a legjobb barátai sem tudják, de én tudom. Volt egy sötét korszakom, a fiatal medimágusok szeretnek kísérletezni, ezt mindenki tudja.

Legnagyobb félelmem

Valamelyik gyermekem vagy a férjem megbetegszik és nem tudok rajtuk segíteni.

Ami nélkül nem tudnék élni

A céljaim és álmaim nélkül.

A családom nekem

Az életem értelme

Ha én nem lennék

Rosszabb lenne az egészségügy és a béka feneke alatt lenne.

Amit rólam beszélnek

Egyaránt kapok jó és rosszabb hangvételű visszajelzéseket.

• Kedves teremtés nagyon megértő.
  
• Nagyszerű tapasztalt és kiváló Medimágus.
  
• A legjobb fejosztályvezető.
  
• Mennyit tud beszélni.
  
• Megértő és szeretetre méltó.
  
• Anya , nehogy, nehogy megint begyógyszerez. Nekem dolgoznom kell. (Laura, drága lányom)
  
• Katasztrófa, ahogy vezeti a negyedik emeletet. Még, hogy a fiatalok engedi vizitelni.
  
• Utálom magát, mert mindenki önhöz jár el veszi a munkám.
  
• „Catherine fog a túlzott egészség mániájával a halálba vinni” (Anyósom)
  

Amit szeretek magamban

Kimondottan nyugodott természetem van, precíz vagyok a munkában. Persze nem lehet olyat tennem, hogy csak félig gyógyítom meg a beteget. Igazi maximalista alkat vagyis jellem vagyok.
Elsőre nagyon elbűvölő teremtésnek ismerhet meg az ember. Néha kissé naivnak látszódhatok az idegenek körében, de ha jobban megismersz. Lehet, hogy más véleményt alkotsz majd rólam. Nagyon rá tudok akaszkodni más emberekre és  tudom ez idegesítheti azt a valakit, de nekem ezzel nincs más célom csak, hogy megismerjem a másikat. Elfogadom azt, ha valaki azt mondja „ez már nekem sok” olyankor visszaveszek a természetemből eredő tapintatlanságnak tűnő modoromból.
Soha sem szeretettem volna középszerű lenni. Szeretek sikereket elérni és ezt megkapom a munkahelyemen. Elismerésre vágyom és vágytam mindig is.
Néha-néha látszik, hogy más vagyok nem Angol közegben nőttem, hanem Amerikából jöttem. Realista vagyok, de néha kissé naivitás is szorult belém ettől vagyok emberi. Nem vagyok olyan konzervatív, mint a férjem és Laura. Szabadabb gondolkodásommal a fiatalabb medimágusi nemzedék körében elértem, hogy példaképként tekintenek rám vagy éppenséggel tisztelet vívtam ki a körükben.  
Szeretem magamban, hogy kreatív vagyok és ez sok téren megmutatkozik. Jól tudok főzni, ami igazi nagy érték. Ha a család összejön ünnepelni én vagyok az, aki süt-főz a konyhában. Szeretem az apró piperkőc dolgokat, mint a horgolást és egyéb kézimunkát.
Szeretem azt magamban, hogy jól eltudok társalogni az emberekkel. Szociális közegben szeretek mozogni. A megcsonkult, varázsnyavalyás betegeket nagy gonddal gyógyítom. A fiatalabb medimágusi nemzedéket szeretem istápolni. Néha vannak elvetemült ötleteim a fiatal medimágusoknak mutogatok pár trükköt és néhány tanácsot szokottam adni. Hisz tapasztalniuk is kell a fiataloknak, mert nem csak elméleti tudásból áll a munkájuk.
Sokszor engedem meg a fiataloknak az empirikus tapasztalatszerző hadjáratok megtételét az osztályon. Néha megjelenik a kísérletező kíváncsiságom is ilyenkor van, aki őrültnek tart. Fiatal koromban ez a kísérletező énem sokkal nagyobb teret kapott.  Nagyon bele vetettem magam a testfelépítés szépségeibe és a betegségek rejtelmeibe és ennek a sötét (fekete mágiájának) oldalába is belekóstoltam. Igaz erről nem sokan tudnak, hogy mikkel kísérletezettem anno fiatalként. Nem tudnám megmondani hány infernussal volt dolgom vagy éppen önálló életet élő mászó fél kézzel, fejjel, lábbal játszadoztam. Hány fajta drogot kevertem ki otthon kísérletezés céljából? Hát, sokat, de ez már ugye a múlté egy lázadó fiatal lány múltjáé, ami a tanulmányai alatt, kísérletezés céljából végzett.
Vidám vagyok. Családanyaként sok boldog percet adok a családom részére. Ugyan így a vidámságom át tud ragadni a St. Mungoban másokra is.
Nem szeretek hazudni általában elmondom a tényeket és azokat nem szépítem. Meg fog halni az egyik betegem, akkor ezt a családtagoknak úgy, ahogy kell érzelemmentesen elújságolom.
Szeretek a vezetőként dolgozni az osztályon, átérzem mekkora felelősséggel jár ez a munkakör. Tudom, minden tettem felelősséggel jár és ezt az osztályomon dolgozó minden egyes emberbe bele sulykolom vagy sulykoltam már. Tekintélyt parancsoló nő vagyok és igazságos vezetői vénákkal rendelkezem.
Nagyon ápolt egészséges életmódot követek és ezt a családomba is beleneveltem. Otthon én ápolom szeretett anyósomat is, aki szerint „Catherine fog a túlzott egészség mániájával a halálba vinni”. Hát ez nem igaz, mert miattam fog száz évet élni.

Amit utálok magamban

Nincs olyan. Mindent szeretek magamban.
Talán, de csak talán, azt nem szeretem magamba, mikor meg mondom az igazságot egy gyógyíthatatlan beteg rokonainak vagy a betegnek hogy nincs remény, a gyógyulásra. Remény az lehet, de szinte biztos hogy meg fog halni.

Kinézetem

Magasságom az átlagos 168 cm üti meg. Szemeim színe kékek. Eredeti hajszínem szőkés-barna. Fiatalos vagyok igazán jól tartom magam. Ruhámat általában eltakarja a fehér köpeny, amit viselek a munkahelyemen. Általában egyszerűen, nem kihívóan és elegánsan és nőiesen öltözködöm. Figyelek a részletekre nem lehet egy kósza hajtincsem se, mert az már frusztrál. Nem hordok ékszert kivéve a gyűrűmet, de azt is a nyakamban egy nyakláncra felfűzve.
Lányaim szépséges kisugárzásukat tőlem örökölték.

Múltam

Amerikai angol aranyvérű bevándorló ősöktől születtem Amerikában New Orleansba, jó sok évvel ezelőtt. Anyám gyermekkoromban meghalt. Én pedig a fiatalkorom nagy részét bátyám társaságban a orleansi jazz forgatagába töltöttem. Apánk nem is figyelt ránk szabadon élhetünk. Az iskolában is meg volt a magam kis köre. Népszerű voltam a talpraesettségem miatt és elég kihívó stílusommal együtt. Sokan tiszteltek, avagy sokan féltek keresztbe tenni nekem. Persze, csak azért, mert meg voltak azok a kósza hírek, amik által megtartották a távolságot tőlem azok, akiknek kellett. Sikeresen végeztem az iskolát egész elismert lettem az iskolába és vegyes érzelmek kötődtek hozzám a diákok. Sikeres voltam Salemben hisz, amibe belekezdtem azt mind nagyszerűvé tettem. Lásd az én éveim alatt volt jó Amerikában a Salemi boszorkányképző kviddics csapata vagy éppen a varázsló sakk kör elnökeként a legjobb csapatott állítottuk ki a nemzetközi versenyre, aminek a trófeája még mindig ott díszeleg a díszterem közepén. Nagyszerű bájital klubot alakítottunk és a versenyeken a dobogós helyezés mindig adott volt.
Aztán jött a medimágusi akadémia, ahol egy senki lettem és a karrieredet a béka feneke alól kellett elkezdeni újra. Mindig elismerésre vágytam. Elhatároztam itt is a legjobb leszek, ahogy elkezdtem az akadémiai karrieremet a tanulmányaim által építeni. Rá is döbbentem, hogyha ezek közül a falak közül is kilépek. Sosem kapom meg azt az elismerést itt Amerikában, amire vágyok.
Nagyon szerettem oda járni. Nagyszerű professzorok tanítottak és a diákkörök mind csodálatos emléket nyújtott Néha sötét és tiltott dolgokhoz is engedtek nyúl. Az empirikus hadjárataimat itt szereztem meg itt tapasztaltam meg milyen egy infernus közvetlen közelében lenni hogyan tudok az embernek levágott kezébe életet csiholni. Igen veszélyes mágiákkal is megismerkedtem. Nem mindenkinek van ehhez bátorsága. Mivel ezeket megtapasztaltam felismerem a fekete és sötét mágiával gyógyított sebeket. Nekem nem volt elég egy szak és kiegészítő szaknak felvettem a lélekgyógyászatot is. Ahogy elkezdtem azt is tanul megismertem önmagam határait. Tudtam itthon sosem leszek annyira ismert boszorkány, mint egy kisebb országban. Akkor döntöttem úgy, hogy utolsó gyakorlati évemet külföldön Angolhonban végzem a Szent Mungo Intézetben. Volt egy remek gyakornokvezetőm, aki látta bennem azt a képességet és azt az elszántságot, ami egy ilyen gyógyközpontnak kell így felajánlotta, hogyha van kedvem, menjek az iskola elvégzése után vissza. Szívesen visszavár. Anglia kisebb és kevesebb ember kevesebb szaktekintély. Reális esélyem volt, hogy itt valamit el tudjak érni valamit, ami nekem is megfelel. Angliába költöztem egyedül voltam és fiatal tehetség. Megértem az embereket így a pályafutásom elkezdett szárnyalni fel felé.
Már negyvenes éveimben vagyok és sikeres vagyok talán megérem a hatvan évet is és lehetek a Mungo igazgatója is.
Az első évben ismerkedtem meg, férjemmel. Hát nem éppen a legjobb kapcsolatunk volt kezdetben, de valahogy rosszul ítéltük meg a másikat, de a kémia működött bennünk. Már Laura úton volt mikor összeházasodtunk. Talán ő kellett, hogy megkérje a kezemet. Imádott férjemmel együtt megépítettük a családi fészkünket Godric’s Hollowban a sógoraimhoz közel lakunk így a gyerekek mindig valakinél el lehettek nálunk vagy éppen férjem öccseinek családjánál.
A Sötét Nagyúr már évek óta halott. Nem szokták emlegetni azt, hogy milyen volt az az idő, de sokan rettegtek és a kórtermeket ellepték a sebesültek vagy a kétségbe esett öngyilkos jelöltek. Ha az igazat meg akarom vallani az én céljaim, hogy ismert legyek a sok beteg miatt, ekkor kezdődött el. Sokakat meggyógyítottam és reményt és célt adtam a kétségbe esettek, vagy ép megnyugvást hoztam a reménykedőknek, vagy elkezdtek elhordani mindennek, hogy rosszabb vagyok, mint egy halálfaló. Na, ezt a sértés nagyon magamra vettem. Hisz csak egy tényt közöltem a beteg rokonaival és rögtön elkönyveltek dementornak. Szóval, akkor kezdett növekedni és dagadni a hírem. A betegeim mindig is fontosak voltak számomra, ezért néha képes voltam hajnali három kor az ágyamból és férjem mellől bemenni a munkahelyemre.
A családom fontos számomra az iskolai szünetekben mindig többet voltam otthon és az ünnepekkor, mikor a család apraja és nagyja együtt van. Enyém a megtisztelő szerep, hogy süssek és főzzek rájuk. Anyósomat is öregségére én ápolom igaz néha egymás idegein táncolunk. A család és a munka közt megtaláltam az egészséges hangsúlyt, amit sokan nem találnak meg én két hivatást élek meg egyszerre. Fantasztikus érzés.
Már három év hogy a főmedimágusa vagyok a negyedik emeletnek. A fiatal gyakornokok kedvence vagyok. Az öregebbek nem bírják a vezetési stílusomat, mert a régi vezető engedte őket saját szakállukra dolgozni, én pedig ellenőrzöm őket. Megújítottam valamelyest az osztályomat és fejlesztési pénzek nélkül. A fiatalok miért szeretnek engem? Nem olyan vagyok, mint a velem közel egyidős társaim sokkal másabb stílust képviselek azt, amit én kaptam az én iskoláimtól és Amerikától. Jó irányba reformáltam meg az osztályom, de ez csak még csak a kezdet, nem látják a begyöpösödött öregek, hogy ez, amit teszek csak a javára válik az egészségügynek.
Na körül belül ez múltam és a jelenem.

Ha újrakezdhetném

Éppen ez az nem csinálnék semmit sem másképp, mert boldog vagyok, így ahogy vagyok és azzal amit kaptam az élettől. Nincs olyan, hogy újra kezdhetném, meg hoztam döntéseket, amik jók is és rosszak is voltak. Hibázhat az ember főleg fiatalon.

Ha egy napig bármit tehetnék

Laurának megkeresném a megfelelő férjet. Vincent bátyámmal találkoznék hosszú idő elteltével újra. Kiállítást nyitnék a fiam műveiből. Az osztályom összes betegét meggyógyítanám (ami ugye szinte lehetetlen valóságban).

Ha kitörne a háború

Férjem mellett állnék, mint oly sok esetben. Titkon Dumbledore segítői lennénk, mint pár évvel ezelőtt is, de csak is úgy, hogyha nem veszélyeztetem ezzel a családom főként gyermekeim egészségét és jó létét.

Ha meghalnék

Sokat veszítene el Anglia egy kitűnő medimágust és egy nagyszerű anyát. Felelősség teljes nő vagyok és az egyetlen olyan szakmabeli, aki hagyja a fiatal generációt kibontakoztatni a medimágusi hivatás gyakorlásában. Ezt veszítené el Nagy-Britannia, hisz a világ legjobbnak tartott medimágusi felsőoktatási intézményben tanultam és a családanyai hivatásom mellett a munkámba látom életem.

Playby: Miranda Raison