Vér : félvér Kor : 14 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : negyedik évfolyamos diák Ház : Hollóhát Párt : EEP Oldal : világos Családi állapot : egyedülálló Karakterlap : Ide katt
Vas. Május 03, 2015 10:05 pm
Marilla és Mikey
Az udvaron ültem a fűben, mellettem nagy kupacban álltak a könyvek. Amikor elindultam, hogy idekint töltsem a délutánt, nem tudtam eldönteni, hogy mit olvassak ki, ezért végül magammal hurcoltam egy Honoré de Balzac és két Dosztojevszkij kötetet is, meg persze azt, ami jelenleg a kezemben volt. Az már egy versgyűjtemény volt, de nagyon a végén jártam és tudtam, hogy hamar ki fogom végezni. Általában nagyon gyorsan olvastam, gyorsabban, mint a többi velem egykorú. Ez biztosan annak tudható be, hogy túl sokat szoktam olvasni, nem véletlenül hívnak egyesek könyvkukacnak és lexikonnak. Leonával szerettem volna tölteni az időmet, de az ikertestvérem most a barátnőivel volt és velük szeretett volna lenni délután. Nem nehezteltem rá emiatt, örültem neki, hogy legalább ő képes barátokat szerezni. Nekem sosem ment, nem voltam egy túl nagy társasági ember, mindig jól megvoltam magamban. Kénytelen voltam ezúttal is a fantáziavilágokban lelni partnerre. A szokásos fa alá ültem ki, ahol mindig lenni szoktam. Volt egy lány, lejjebb járt eggyel mint én, olykor őt is láttam itt, de ez nem most volt. Így teljesen nyugodt szívvel telepedtem le, a hátamat a fa törzsének döntve és felhúzott lábaimra támasztva a könyvet.
Maria Lilla Wandson
Vér : félvér Kor : 13 Csillagjegy : Vízöntő Ház : Hugrabug Oldal : világos Családi állapot : Hajadon Karakterlap :
Hétf. Május 04, 2015 8:19 pm
Mikey és Marilla
Egy találkozás
Sétáltam, mert ilyenkor ezen a szép napom bűn bent lenni és Stellának is kijár a szabadság. Egyébként se mindenki tűr meg engem a klubhelyiségben és jobb máshol könnyesre sírni szemeim és szipogni majd orrot fújva meg nyugodni azért, merthogy bolondnak tartanak. Ahogy kiléptem a kastélyból eltűnt a bánatom, a madarak csiripeltek és szabadjára engedtem a rigómat is. A kedvenc fámhoz igyekeztem, amit tündérlaknak neveztem el. Igen itt, ha leülök meg jellenek a tündérek és furcsa táncot járnak én pedig meg csodálom őket. Köz tudott egyébként hogy ott nincsenek tündérek, de ha én oda képzelem akkor ott lesznek. A fán él egy aranyos mókus család és a sárkányom is hamar megszokott jeleni az égen. A fám felé tartok ahol a meséimben nyugalomra lelek és, ahogy közeledem egyre felé egy másik diákot veszek észre a fa alatt. Körül-belül öt méterre voltam a fiútól. Megtorpantam és földbe gyökerezet a lábam. Most mit csináljak? Hozzá értem a fehér karkötőmhöz és gondolkodóba estem. A földet bámultam. A fiú olvasott én pedig vele szemben álltam meg.
Michael Godeva
Vér : félvér Kor : 14 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : negyedik évfolyamos diák Ház : Hollóhát Párt : EEP Oldal : világos Családi állapot : egyedülálló Karakterlap : Ide katt
Szomb. Május 09, 2015 11:33 pm
Marilla és Mikey
Nem vettem őt észre elsőre. Ezt egyáltalán nem tartottam meglepőnek, hiszen ha olvastam, mindig ez történt. Sokan kérdezték tőlem, hogy hogyan tudok ennyire elmerülni egy könyv lapjai között, a válaszom pedig mindig ugyanaz volt: visszakérdeztem, hogy hogyan nem lehet ezt tenni. Képtelenségnek tűnt számomra, hogy valaki csak olvassa a szavakat és csupán felfogja őket, nem érez irántuk semmit. Én mindig egy másik világba kerültem, olykor sárkányokéba, máskor pedig Sherlock Holmes és Dr. John Watson mellett ültem a Baker Street 221B emeletén. Ha nem tudtam volna így tenni és elkülönültem volna azoktól a könyvektől, amiket olvastam, egész biztosan kiugrottam már volna valahonnan. Ezek a kis papírkötegek voltak az életem. A nővérem mellett, persze. Ezúttal is csak egy idő után vettem észre őt. Igazából nem is "észrevettem", sokkal inkább a közelségét éreztem meg. Nagyon érzékeny voltam arra, ha valaki belelépett az aurámba, nem igazán voltam odáig érte. Mondhatni nagyon frusztrált, ha valaki túl közel jött hozzám és mindig túl kényelmetlenül éreztem magam. Felpillantottam és bevallom, zavarba jöttem. Egyrészt azért, mert lány volt, másrészt pedig rögtön az az érzésem támadt, hogy valami rosszat tettem. - Talán... rossz helyen vagyok? -kérdeztem meg óvatosan. Elég ostobán hangzott, de ez ellen nem tudtam mit tenni. Nekem mindig nehezen ment a kommunikáció. Pláne olyanokkal, akiket egyáltalán nem láttam még azelőtt.
Maria Lilla Wandson
Vér : félvér Kor : 13 Csillagjegy : Vízöntő Ház : Hugrabug Oldal : világos Családi állapot : Hajadon Karakterlap :
Csüt. Május 28, 2015 4:46 pm
Mikey és Marilla
Egy találkozás
Néztem a srácot. Halkan előtte állva tisztás távolságból. Megszólalt a fiú én pedig pármásodpercig zavarodottan néztem a földet. Legszívesebben kimondtam volna, hogy igen rossz helyen van, mert ez az én kedvenc fám. Ahol én szeretek álmodozni. A kérdésére megráztam a fejem. Hát, akkor keresek valami másik helyett, ahol a madaram és én el lehetünk, de ez a legjobb hely, ezért választottam ezt a helyett. Bátortalanul rápillantottam majd vissza a földre. - Végül is elférünk ketten is. - motyogtam halkan az előttem lévő fűcsomót nézve. De ahogy kimondtam a szavakat rögtön meg is gondoltam magam vissza is szívtam volna. Megfordultam keresek egy másik helyett. Úgy is kinevetne engem a fiú, ha hallaná, hogy magamba beszélek és mesélek. Egyik alacsonyabb ágára leszállt Stella és ott kezdetett el dalolni. Feltekintettem rá és egy füttyszóval. A vállamra szállt le. Óvatosan megsimogattam őt. Csodálatos madár, Tobiastól kapott szép kis madárkám. Rossz ötlet volt, hogy ide akartam jönni és rossz ötlet volt megszólalnom is. El kell innen mennem szerintem.
Michael Godeva
Vér : félvér Kor : 14 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : negyedik évfolyamos diák Ház : Hollóhát Párt : EEP Oldal : világos Családi állapot : egyedülálló Karakterlap : Ide katt
Vas. Május 31, 2015 3:35 pm
Marilla és Mikey
Azonnal rosszul kezdtem érezni magam, ahogy el akart menni. Pedig nem csináltam semmi rosszat, de úgy éreztem, hogy valami bunkóságot csináltam, hogy rosszul fejeztem ki magam az előbb. Ez egyébként nem is lett volna annyira ritka esemény, hiszen mindig ezt csináltam. Sajnos nem voltam úgy a szavak embere mint mondjuk a Metamorf tagjai. Én nem értettem ehhez, nem tudtam úgy beszélni, ahogy azt mások tették. - Igen, elférünk ketten is -válaszoltam gyorsan, mielőtt még elment volna. Lassan arrébb húzódtam, hogy ő is odaférjen a fa alá. -Vagy, ha szeretnéd, akár el is mehetek. Találok más helyet. Én voltam a férfi kettőnk közül, nekem kellett engedékenyebbnek lennem. Amúgy is így volt illedelmes. Engem pedig a szüleim megtanítottak illőn viselkedni. Mindig így is tettem, jó fiú voltam. Mr. Minchum sem tűrte volna meg, hogy rossz legyek otthon, nem mintha valaha is mutattam volna hajlandóságot rá.