Vér : aranyvérű Kor : 32 Csillagjegy : Bika Párt : GG Oldal : világos Családi állapot : férjezett Karakterlap : your song Zene : the Black sisters || so cold
Csüt. Jún. 11, 2015 4:30 pm
Üdv, szeles reggel. Üdv, szeles reggeli rosszullét és gusztustalan íz a számban. Fél órát késtem, mert képtelen voltam elindulni otthonról. Ismered az érzést, mikor kerülget a hányinger, mégsem tudod kidobni a taccsot? Már abban reménykedtem, elmúlt, mikor a hopp-porral való kavarás ismét felszínre hozta az érzést, és alig értem be a női mellékhelységbe, már nem volt többé kérdés, mit reggeliztem. Kijöttem a gyakorlatból, mivel annak idején, az első várandósságomnál is - tizenkét évvel ezelőtt, egek! - küzdöttem ilyen panaszokkal, de nem sokáig. Az első trimeszter végére már meg is szűntek a zavarok. Most azonban, talán azért, mert már nem vagyok húsz éves, nehezebben tűröm. És még gusztustalanabbnak érzem. Mikor kilépek a mosdóból, másra sem vágyom, mint egy nagy tál spaghettira, sok sajttal, de az ebédszünetre még várni kell. Órákat. Már a gondolattól is megkordul a gyomrom.
A boszorkányok és varázslók folyamában elvegyülve indulok el, a liftek irányába.
Mindenhonnan olcsó és drága parfümök fűszeres illata száll felém, a talárok frissen vasaltak vagy gyűröttek. Egyesek kedvesen intenek, ismerik a férjem, ismernek engem. Kérdezik, hogy vagyok, mi a helyzet, mit csinál Dora. Mire az első szabad liftbe lépek, nagyjából tizedmagammal, már a reggeli indulás nehézségein kívül kitárgyaljuk a kuglóf sütés rejtelmeit, az ablakmosás cudarságát, és a rivallókat.
A hetedik szinten sokan kiszállnak, szinte magamra maradok, ám mielőtt a lift tovább haladhatna, belép mellém egy férfi. Szőke haját egyenes, pontos copfba fogva viseli, és egy pillanatra meg sem ismerem. Azután döbbenek csak rá, hogy az arcát profilból látom. Lucius Malfoy. Narcissa férje. A húszas évei óta nem volt szerencsénk egymáshoz; azóta, hogy magam mögött hagytam a családomat. A lift megállíthatatlanul halad az ötödik szint felé. Ezek szerint egy osztályon dolgozunk? Remek. - Üdv - nézek rá, hangom a lehető legkevesebb érzelmet sűríti egybe. Erre a találkozásra végképp nem számítottam.
Lucius A. Malfoy
Vér : aranyvérű Kor : 31 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : MM szóvivő Ház : Mardekár Fészek : Monticola Párt : MM Oldal : sötét Családi állapot : Házas, Narcissa Malfoyal Karakterlap : Fényűzés istene Zene : Malfoys
Csüt. Jún. 11, 2015 5:31 pm
Mrs. Tonksés Mr. Malfoy
Különös találkozás
Mondhatnám, hogy frissen és boldogan indult a reggelem,de akkor valóban kénytelen lennék hazudni. A konkrét helyzet az volt, hogy hajnali kettőkor toppantam be a kúriába egy kiadós éjjeli munka után. Annyi erőm még volt, hogy levegyem a taláromat és elvánszorogjak az első kanapéig, aztán mint egy filmszakadás, elnyomott az álom. Ebben a hónapban már nem ez az első eset, hogy hajnalig kellett dolgoznom. Erre azért nem számítottam, hogy a párttal ennyi dolog lesz. És mindezek mellett is állnak az asztalomon az iratkupacok majdnem méteres magasságban. Reggel negyed 9-kor keltem, legalább egy fél órával később, mint amikor indulni szoktam dolgozni. Felpattantam a kanapéról, odaléptem a bárpulthoz. Kitöltöttem a reggeli indító felesemet a legminőségibb whiskymből, majd a tükörhöz léptem és miközben megittam az italomat, elszörnyülködve szemléltem magam a tükörben. Amikor már nem bírtam tovább, visszatettem a poharat a helyére és elindultam zuhanyozni. A kúria csendes volt, a gyerekek és Narcissa is aludtak még, csak a manók sürögtek-forogtak. Villámgyorsan lezuhanyoztam, kiválasztottam egy inget meg egy nadrágot a gardróbból, majd visszamentem a szalonba. Felvettem a táskámat meg a taláromat és elindultam a Minisztériumba. Beléptem az átriumba és a liftek felé vettem az irányt. Nem sokat kellett várnom, a lift meg is érkezett. Pár ember odaköszönt vagy odaintett, én csak bólintottam rájuk. Beléptem a liftbe. Többek között egy ismeretlen nő mellé léptem be. Nem volt erőm és kedvem végignézni. Pedig ismerős volt valahonnan. Ostorcsapásként térített magamhoz a hangja. - Jóreggelt! - köszöntöttem unottan. Annyira ismerős volt a hangja. Hát persze. A mellettem lévő nő nem más, mint Andromeda Tonks. Narcissa nővére, egy mugliimádó nőcske. Vajon mi járatban lehet itt? - Szervusz Andromeda. Minek köszönhetem ezt a csodálatos találkozást így kora reggel? Diadalittas mosoly terült szét az arcomon. Egyből felvillanyozódtam. Lehet, hogy mégsem lesz olyan rossz ez a nap?
Vér : aranyvérű Kor : 32 Csillagjegy : Bika Párt : GG Oldal : világos Családi állapot : férjezett Karakterlap : your song Zene : the Black sisters || so cold
Pént. Jún. 12, 2015 9:14 am
Megáll az eszem! Ki hitte volna? Lucius? Itt? Persze, a Reggeli Próféta buzgón cikkezett róla és a családjáról, mint prominens tagjai a társadalomnak. Ezen a Wizengamot kihallgatásai nem segítettek, de Malfoyéknak valószínűleg meg sem kottyant a dolog, ha Lucius képes ilyen egyenes háttal, emelt fővel végigvonulni az Átriumon. Ez a férfi ugyanis nem sétál, hanem vonul. Öntömjénezésének teljes tudatában.
Merre tudnék eltűnni a szeme elől? Ehhez a beszélgetéshez nem igazán fűlik a fogam, pláne most, amikor ilyen borzalmas íze van a számnak. A férfi azonban láthatóan remekül szórakozik a jelenlétemen, még akkor is, ha első pillantásra nem ismer meg. Való igaz, jó rég volt, mikor utoljára így néztünk farkasszemet.
Akkor Lucius éppen a húgom vállát karolta, és dühtől tikkelő szemmel elfordította a fejét. Fájt neki, nyilvánvalóan fájt, de nem Narcissa vesztesége. Sokkal inkább a tény, hogy nemesi vérét és származását kénytelen kapcsolatba hozni egy ilyen alantas vérárulóval, mint én. Pfúj.
Szavaiból észrevehetően csepeg a lekezelő előzékenység, éppen ezért kénytelen vagyok felvenni azt az ironikus stílust, amit talán még az ő felsőbb köreiben is értenek. - Oh, kérlek, én csak kéregetni jöttem. Biztosan dolgoznak itt emberek, akik megszánják a magamfajta, nyomorban tengődő mugliimádó fattyúkat! - pillantok rá, hangomban remeg a gúny és a düh. Mit keresek itt? Nos, biztosan nem az ő egóját, azt nem kéne keresnem. Szembejönne velem, ember nagyságúan, a folyosón. A liftben dallamos női hang közli: ötödik szint. Amint a rács félrecsúszik, kilépek a márványos padlóra. - Egyébként pedig itt dolgozom.
Lucius A. Malfoy
Vér : aranyvérű Kor : 31 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : MM szóvivő Ház : Mardekár Fészek : Monticola Párt : MM Oldal : sötét Családi állapot : Házas, Narcissa Malfoyal Karakterlap : Fényűzés istene Zene : Malfoys
Világ életemben imádtam magam. Ehhez még az is hozzájárult, hogy jóképű, gazdag, okos vagyok, mindemellett pedig mindent megtehetek. A követező dolog pedig az lesz, hogy valahogyan kirúgatom ezt a véráruló szajhát erről az osztályról. Ezután a kellemesnek nem mondható beszélgetés után meg kell látogatnom Levin Dolohovot, elvégre ő az osztály vezetője. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Nem is értem, hogy most mit keres itt. Ide bárkit felvesznek? A legaljasabb söpredékeket is beengedik a magamfajta magasabbrendű elit úriemberek közé. Szégyen gyalázat. És még ennél is gyalázatosabb, hogy Narcissa testvére, így közvetett módon az én rokonom is. Pedig annak idején nem volt rossz lány, amíg meg nem ismerkedett azzal a sárvérű Tonks-al. Olyan botrányt nem láttam még egész addigi életemben, mint amit Cygnus és Druella rendeztek. Akkor mélyen el kellett gondolkodnom, hogy tényleg be akarok-e kerülni ebbe a családba. Végül nem volt rossz választás. Egy jó ideje nem találkoztam már Andromedával. Kiléptem a liftből és megálltam vele szemben. Szinte semmit sem változott, mióta utoljára láttam. A harci kedvéből sem vesztett sokat. - Meghiszem, hogy kéregetni jöttél Andromeda. Gondolom a kedves Ted Tonks nem tud megfelelő megélhetést adni a családjának, emiatt jöttél fel erre a szintre.. - csöpögött a gúny a hangomból. Őt mindig úgy ismertem, hogy botor módon bárkivel felvette a kesztyűt. Még velem is. Ez nem aranyvérű feleséghez méltó. - Most komolyan? És mi a frászt dolgozol itt? Tudtommal a takarítónők később jönnek dolgozni. A szemem végigsiklott az öltözékén. Nagyon nem úgy volt öltözve, mint egy takarítónő. A meglepettség egy pillanatra végigfutott az arcomon.
Andromeda Tonks
Vér : aranyvérű Kor : 32 Csillagjegy : Bika Párt : GG Oldal : világos Családi állapot : férjezett Karakterlap : your song Zene : the Black sisters || so cold
Szer. Jún. 24, 2015 12:11 pm
Meglehetősen lekezelő mosolyt villantok felé, mikor a takarítónőkre céloz. Komolyan azt hiszi, hogy az ő feneke alatt a márványpadló magától tisztul meg? Hát egy takarítónő nem lehet hasznos? Epét érzek a számban, mégis megállom, hogy ismét a mellékhelyiségbe rohanjak. Több ilyen akciót ma reggel már nem bírnék el. - Kedves, hogy kérded. Tolmács vagyok - mutatok rá a nyilvánvaló tényre, miközben megigazítom a blúzom gombjait. Ki hitte volna, hogy rögtön az első munkanapomon ilyen parazitákba botlom? Megáll az ész! Fogadok, néhány óra múlva már szalad is majd a feletteseihez, hogy kiebrudaljon engem innen. Kár, hogy ezt nem érheti el. Vagyis remélem, nem érheti.
Egyenletes, könnyed léptekkel indulok meg a márványos folyosón, a munkatársaim mosolyognak, köszönnek. A munkatársaink, amennyiben tudomást veszek Lucius jelenlétéről.
Hamar eldöntöm, hogy nem fogok Narcissa után érdeklődni, de a gyerekeik hogylétére sem kérdezek rá. Elég nekem az, amit a Reggeli Prófétában írnak róluk, többre nem vagyok kíváncsi. Bellatrixra pedig még annyira sem.
- Megfelelő megélhetést? Kényelmes és megnyugtató látnom, hogy mennyire nem változtál, Lucius. Még mindig ugyanazok a prioritásaid, és ugyanaz teszi számodra elfogadhatóvá az embert, mint tizenöt évvel ezelőtt. Nonszensz ez egy felnőtt férfi esetében, de neked biztosan kielégítő, ha nem változol - fordulok felé, és arcomon ezúttal nyoma sincs ellenségességnek, csupán szánalomnak. Sajnálom, hogy belekerült ebbe a mókuskerékbe. Sosem irigyeltem azokat az aranyvérű csemetéket, akiknek annyira átmosták az agyát, hogy egész életüket kénytelenek egy szemellenzőn át nézni. Az ostobaság és pökhendiség ellenzőjén.
Lucius A. Malfoy
Vér : aranyvérű Kor : 31 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : MM szóvivő Ház : Mardekár Fészek : Monticola Párt : MM Oldal : sötét Családi állapot : Házas, Narcissa Malfoyal Karakterlap : Fényűzés istene Zene : Malfoys
Ez volt aztán a lekezelő mosoly. Az enyémhez képest ez nagyon gyenge. Dolgozz még rajta drágám. Most komolyan, mire jó egy takarítónő? Semmire. Érdemes fölöslegesen az államnak eltartania? Nem. Akkor hol itt a kérdés? Maga a tényt, hogy nekünk szükségünk lehet egy takarítónőre, lemerem fogadni, hogy valami utolsó mugliimádó bugris találta ki. Na, őket kéne az Azkabanba zárni. Nem az olyanokat, akik tenni akarnak a köznép érdekében. Grimaszolva figyeltem, ahogyan eltorzul néha az arca. Rossz döntés volt velem kezdened, drága Andromeda. - Komoly és felelősségteljes munka, meg persze hasztalan is.. - mondtam gúnyosan. Ezt most tényleg nem álmodom? Ez aztán egy komoly munka és ráadásul még egy külön szakmát is csinálnak ebből? Én alapból két nyelven beszélek, Dolohov vagy hármat, négyet és még nem is beszéltem a többiekről. Az aranyvérű szokások alapjaihoz tartozott, hogy legalább egy idegen nyelvet tökéletesen sajátítsunk el. És ha jól tudom, nem is csak a mi köreinkben. Erre a munkára bárki alkalmas..chh. Lendületesen haladtam mellette, engem ugyan nem fog lerázni. Út közben bólintottam és intettem pár embernek, akik szerettek volna egy ilyen fantasztikus embernek köszönni. Ezt teszi a népszerűség. Ma a kedvenc talárom volt rajtam és a kedvenc öltönyöm. Interjút adok ma, muszáj a legjobb formában lennem. Nem is számítottam rá, hogy Cissy felől kérdez. Sem mi, sem ők nem vagyunk kíváncsiak egymásra. A Prófétából meg úgyis mindent tud. - Hidd el, Andromeda, nem mindenben rossz az, ha az ember nem változik. De ha ez megnyugtat, te sem változtál sokat drágám. Még mindig az a csökönyös hisztérika vagy, aki akkor voltál, mikor utoljára láttalak. Valamiért nem csodálkozom.. - nevettem fel öblösen és beletúrtam a göndör hajzuhatagomba. Teljesen figyelmen kívül hagytam a "szánakozó" pillantás kezdeményt. Ezt még gyakorolni kell, édes szívem.