HomeHome  WeblapWeblap  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FRPG toplista
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Vas. Szept. 10, 2017 5:20 pm-kor volt itt.
Testvéroldalunk
Dán kisváros a semmi közepén. Katonai diktatúra. Kitörni készülő botrány.
A Memento Mori testvéroldala. Csatlakozz hozzánk ott is!
Chatbox
Adminok
x elbírálás
x canonok
x pb lista

x csoportok
x archiválás
x pontozás

x karbantartás
x moderálás
x pontozás
Legfrissebb reagok
» Ted
by Andromeda Tonks
Csüt. Ápr. 21, 2016 6:49 pm


» Travers & Dolohov
by Alastair Travers
Kedd Jan. 12, 2016 12:39 am


» Nathan & Carol
by Caroline Mulciber
Vas. Jan. 10, 2016 1:39 am


» Alastair Travers
by Admin
Csüt. Jan. 07, 2016 7:43 pm


» Desert Empire
by Vendég Szer. Jan. 06, 2016 6:52 pm

» Skulduggery
by Vendég Hétf. Jan. 04, 2016 4:34 pm

» Neminra világa
by Vendég Hétf. Jan. 04, 2016 9:51 am

» Evelyne & Aaron
by Evelyne Diggory
Szomb. Dec. 19, 2015 5:29 pm


» Lily and James (Potterek)
by Lily Potter
Kedd Dec. 15, 2015 12:23 am


» Marl & Oliver
by Oliver McKinnon
Hétf. Dec. 14, 2015 9:26 pm


» Mr. Prewett & Mr. Dolohov
by Levin Dolohov
Hétf. Dec. 14, 2015 9:04 pm


» Keresett karakterek
by Tyler Whitehorn
Pént. Dec. 11, 2015 11:22 pm


» Maisie kapcsolatai
by Maisie Beverly
Pént. Dec. 11, 2015 11:07 pm


» Ágas és a többiek
by James Potter
Csüt. Dec. 10, 2015 9:16 pm


» McLaggen
by Byron McLaggen
Szer. Dec. 09, 2015 7:00 pm


» Brody Amherst kapcsolatai
by Brody Amherst
Szer. Dec. 09, 2015 6:42 pm


» Harold & Caspar
by Harold Minchum
Szer. Dec. 09, 2015 6:21 pm


» Mr. Minchum
by Harold Minchum
Kedd Dec. 08, 2015 11:50 pm


» Jenessa és mások
by Jenessa Mulciber
Kedd Dec. 08, 2015 11:36 pm


» Narcissa Malfoy kapcsolatai
by Narcissa Malfoy
Hétf. Dec. 07, 2015 12:39 am



» Az élő cikesz
by Eliot Makepeace
Vas. Dec. 06, 2015 10:26 pm


» Dominic H. Linwood
by Dominic Linwood
Vas. Dec. 06, 2015 9:22 pm


» Tyler hates cats
by Tyler Whitehorn
Vas. Dec. 06, 2015 5:55 pm


» Tyler Whitehorn
by Admin
Vas. Dec. 06, 2015 1:17 am


» Gwenog & Oliver
by Oliver McKinnon
Szomb. Dec. 05, 2015 12:45 pm


» Lucius & Levin - 1981
by Levin Dolohov
Szomb. Dec. 05, 2015 12:32 pm


» Vanessa & Jamie & Caradoc
by Vanessa Dearborn
Pént. Dec. 04, 2015 10:55 pm


» ★ Carol
by Caroline Mulciber
Csüt. Dec. 03, 2015 2:23 pm


» Caradoc Dearborn kapcsolatai
by Caradoc Dearborn
Kedd Dec. 01, 2015 6:50 pm


» Kapcsolatok
by Admin
Kedd Dec. 01, 2015 5:08 pm


» Perselus Tobias Piton
by Perselus T. Piton
Kedd Dec. 01, 2015 1:25 pm


» The Age Of The Marauders
by Marlene P. McKinnon
Hétf. Nov. 30, 2015 5:00 pm


» Marlene P. McKinnon
by Admin
Hétf. Nov. 30, 2015 3:51 pm


» Caspar & Gwenog
by Caspar Whitehorn
Vas. Nov. 29, 2015 12:35 am


» Oliver McKinnon
by Admin
Pént. Nov. 27, 2015 9:18 pm


» Nathan Winslow
by Admin
Pént. Nov. 27, 2015 9:16 pm


» Fabian Prewett
by Admin
Pént. Nov. 27, 2015 3:53 pm


» Vanessa Dearborn
by Admin
Hétf. Nov. 23, 2015 11:49 pm


» Jenessa & Theo
by Jenessa Mulciber
Pént. Nov. 20, 2015 2:40 pm



Share | 
 

 Meda & Ted

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar


Vér : mugli születésű
Kor : 32
Csillagjegy : Szűz
Státusz : lélekgyógyító medimágus
Ház : Hugrabug
Fészek : Paeloris
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : házas
Karakterlap : Itt találod
Zene : The clock was tickin'


Csüt. Jún. 11, 2015 5:57 pm

Meda & Ted

Meglepően korán végeztem a Szent Mungóban, szinte el sem akartam hinni, hogy kora délután haza tudok menni. Persze, voltak üresjáratok, amikor be sem mentem egy nap, de ez a ritkább eset volt. Szinte mindig be voltam táblázva reggeltől estig, amit egyáltalán nem bántam, hiszen szerettem a munkámat és soha nem volt terhemre a sok munka. Kivéve akkor, amikor a nehéz esetek látogattak meg, egy hosszú hét legvégén és akaratlanul is hazavittem azt a sok gondot, ami ugyan másoké volt, de már az én agyamat terhelte. Ma viszont nagyon hamar végeztem, pedig ötig bent kellett volna lennem. Három betegem is lemondta az időpontját, úgyhogy szokatlanul korán indultam haza. Nem küldtem baglyot Medának, úgy gondoltam, meglepetésnek szánom a hirtelen érkezésemet. Feltéve, ha otthon van. Ki tudja, akár el is mehetett vásárolni vagy ilyesmi. Csak nem várhattam, hogy egész nap otthon üljön... Mármint, reggel elment dolgozni, de elvileg csak délelőtti műszakra. Na, majd meglátjuk.
Egyenesen a házunk elé hoppanáltam és lassan lenyomtam a bejárati ajtó kilincsét. Könnyedén mozdult lefelé; nyitva volt. Remek, ezek szerint a feleségem is itthon van. Csak Dora nem. Egek, mennyire hiányzott, amikor a Roxfortban volt...
Beléptem az ajtón és becsuktam magam mögött. Úgy tettem ezt, mint bármikor máskor, most már nem vigyáztam annyira, mint amikor lenyomtam a kilincset. Akkor sem tudom, hogy miért tettem...
- Meda, itthon vagyok -szólaltam meg emelt hangerővel, hogy biztosan meghallja, bárhol is van a házban. Közben levettem a zakómat és szándékomban állt volna felakasztani a fogasra, de melléraktam és a földön landolt. Szó nélkül újra felvettem és most már sikerült teljesítenem ezt a megerőltető feladatot.
barack és japán szamóca

_________________
Amortentia
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : aranyvérű
Kor : 32
Csillagjegy : Bika
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : férjezett
Karakterlap : your song
Zene : the Black sisters || so cold


Pént. Jún. 12, 2015 9:31 am


Kora délután érkeztem haza, és még ezekben a későbbi órákban is remegő gyomorral gondolok vissza azokra a percekre. A csöndre, ami idehaza fogadott. A csöndre, amiben egy élet munkája pihent szuszogva, és amit nem tört meg sem a férjem, sem a lányom hangja. Nehéz, nehéz így, hogy Dora már a Roxfortban tanul. Annak idején, mikor még velünk lakott, napjaimat betöltötte a csacsogása, az érdekes témák iránti szenvedélye. Akkoriban még úgy éreztem, megértem őt, még ha nem is minden mozgatórugóját ismerem.
Most azonban a lányom gyönyörű, lázadó bakfis, akit az apja gyengéden fog - sőt, sokszor úgy érzem, egyedül én nevelem a gyereket, Ted pedig napfényben és vidámságban fürdeti. Nem tetszik ez a jó zsaru-rossz zsaru elosztás, pláne, mert a végén mindig ott tartunk, hogy Dorával veszekszünk valamin, míg Ted nem foglal állást, vagy csak néha. Tizenkét év alatt az ember unásig megszokja az ilyet.

A nagy melegre való tekintettel limonádét csinálok, és elbőgöm magam citromfacsarás közben. Fogalmam sincs, miért hiszen ez egyáltalán nem olyan szituáció, mint amikor az ember hagymát vág. Mégis, míg a hűsítő el nem készül két kancsóba, addig többször sírok, mint az elmúlt fél évben összesen.
Jó lenne beszélni valakivel. Az első várandósságomnál sokkal fiatalabb voltam, a rosszulléteken kívül egyáltalán nem viselt meg. Nem fájt a hátam, nem dagadt be a lábam, nem hisztériáztam. Ez a második baba nem csupán egy új lehetőség, egy új élet, hanem az újrakezdés is. Figyelem, mi változik; mit változtat meg bennem. Sokkal tudatosabb vagyok, mint húsz évesen voltam.

Mire Ted hazaérkezik, már a teraszon ülök, limonádét iszom, mugli írók novelláit olvasom. Olyan elképesztően nyugodt vagyok, a szememen sem látszanak már a sírás nyomai. Hullámzó, talán ez a leginkább találó kifejezés. Hullámzónak érzem magam, minden sejtemben, minden gondolatomban.
- Kint vagyok a teraszon! - kiáltok be neki, majd egy pálcaintéssel kilebegtetek még egy poharat a konyhaszekrényből. Azt hiszem, leginkább a várandósságaim alatt éreztem, lustaságom tetőfokán, milyen sokat segít a varázserő. Például akkor, ha már nem bírsz felmenni a hosszú lépcsősoron a felső emeletre.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : mugli születésű
Kor : 32
Csillagjegy : Szűz
Státusz : lélekgyógyító medimágus
Ház : Hugrabug
Fészek : Paeloris
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : házas
Karakterlap : Itt találod
Zene : The clock was tickin'


Szomb. Jún. 13, 2015 8:05 pm

Meda & Ted

Elmosolyodtam, amikor meghallottam a hangját. Nem is tudom, valahogy mindig ezt váltotta ki belőlem. Nem volt benne semmi különös, nem volt olyan csilingelő, akár egy énekesnőnek, nem volt egyáltalán másabb vagy különlegesebb másokénál. De az övé volt. És jó érzéssel töltött el erre hazaérkezni, főképp egy kimerítő nap után. Ma nem az volt, de ez nem jelenti azt, hogy nem éreztem magam hasonlóképpen felvillanyozva, mintha az lett volna.
Beléptem a nappaliba, hogy átvágjak rajta a hátsó kert irányába. Pont akkor húzott el előttem a pohár. Nem tartottam furcsának, természetes volt. Az évek során megszoktam, hogy spontán lebegnek használati tárgyak a levegőben, pedig régen nem ehhez voltam szokva.
- Szia -nyomtam egy csókot a feleségem homlokára, ahogy kiléptem a kertbe. Jó volt ilyen korán itthon lenni. És a limonádé látványa is eléggé feldobta a kedvem. Világéletemben utáltam minden italt, aminek nem volt alkoholtartalma és nem víz volt. Na nem mintha alkoholista lennék vagy ilyesmi, de egy pohár szörppel, üdítővel vagy teával ki lehetett volna kergetni a világból is. Nem szerettem az ezekhez hasonló édes vackokat. A limonádé azonban teljesen más volt, ha savanyúan készítették el, rengeteget meg tudtam volna inni belőle.
- Milyen napod volt ma? -ültem le szemben Medával, vidáman és mosolyogva. -Ahogy látom, elfáradhattál, még a pohár is repülve jön hozzád.
Igazából érdekesnek tartottam, hogy nem ment be érte. Mindig azt tette, nem egy lusta nőnek ismertem meg és nem is volt az. Nem is tudom, mikor láttam utoljára ilyennek. Pedig biztosan volt már rá példa, csak én nem emlékszem rá. Hát igen, a memóriám soha nem a legnagyobb erényem volt, sem pedig a legkiemelkedőbb tulajdonságom.
barack és japán szamóca

_________________
Amortentia
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : aranyvérű
Kor : 32
Csillagjegy : Bika
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : férjezett
Karakterlap : your song
Zene : the Black sisters || so cold


Szer. Jún. 24, 2015 11:11 am


Megnyugtató a jelenléte. Egyszerűen felolvaszt, kisimít, megigazít mindent. Mióta Dora a Roxfortba jár, és csupán a szünetekre tér haza, olyan halk az életünk. Olyan nyugalmas, olyan kellemes. Csak olykor töri meg a hullámzást egy-egy rikácsoló rivalló, de egyébként el is szoknék az ilyesmitől, ha Dora nem tartana szinten, tehát kifejezetten hálás vagyok neki ezért. (Azokért a szabályszegésekért, amiket elkövet, már kevésbé, de mivel Ted, ha tehetné, szerintem cukorba forgatná a lányát, én játszom a rossz zsaru szerepét. Immár tizenkét éve.

Elmosolyodom, mikor homlokon csókol, és a könyvjelzővel babrálva összecsukom az ölemben tartott Poe kötetet. Ha egy kicsit később jön, már túl lennék nem csak A Morgue utcai kettős gyilkosságon, de a Danton halálán, az Oidipusz királyon és A nyomorultakon is. Fogalmam sincs, mi ez a mánia nálam, de az első várandósságom alatt is faltam a rémisztő, borzalmas, szívet tépő történeteket. Lektűrt és szépirodalmat egyaránt. Talán nem vagyok normális. Talán a családi örökség így ütközik ki. Minden lehetséges.
Mikor a pohár megérkezik egy pálcaintés nyomán már csorog is a kancsóból, egyenesen a pohárba a hűsítő. Olyan jól esik, hogy fel sem kell állnom ezekért a mozdulatokért. Hihetetlen élvezet boszorkánynak lenni.

- Semmi különös. Említettem már, hogy Lucius Malfoy a munkatársam az osztályon? Csak mérsékelten zavaró, hogy sehol sem tudok megszabadulni tőlük.
A tőlük egyértelműen a Black családra és további hajtásaira utal, akik látni sem akarnak. Nos, nem sírok, az érzés kölcsönös. Halkan sóhajtva kortyolok a limonádémba, és Tedre kacsintok.
- Na, és veled mi volt ma? Úgy örülök, hogy ilyen korán itthon vagy.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : mugli születésű
Kor : 32
Csillagjegy : Szűz
Státusz : lélekgyógyító medimágus
Ház : Hugrabug
Fészek : Paeloris
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : házas
Karakterlap : Itt találod
Zene : The clock was tickin'


Szer. Jún. 24, 2015 4:00 pm

Meda & Ted

Nos... én soha nem voltam és soha nem is leszek egy szigorú szülő. Tisztában vagyok vele, hogy ez úgy sem helyes, ahogy most csinálom, de képtelen lennék másképpen. Egy kis határozottság és fegyelmezés hasznos lett volna részemről, de ezekben sajnos nem bővelkedtem. Úgy értem, itthon, a lányommal. Máshol nem volt ilyen problémám, egyedül vele kivételeztem ennyire. Lehet, nem kellett volna.
A kezembe vettem az asztalra lerakott könyvet, kíváncsi voltam, jelenleg melyiknél tart. Felcsillant a szemem, amikor megláttam, hogy Edgar Allan Poe könyvét olvassa. Az egyik kedvenc irodalmi alkotóm volt, noha a verseit jobban szerettem. Persze az ezen a könyvön is rendesen meglátszott, hogy nem egyszer olvastam már rongyosra. A gerince középen jóformán ketté volt törve, a lapok sarkai lekerekedtek a sok használattól és a lapozás következtében fel is hajlottak. A hátsó borítója pedig meg volt égve, egyszer beleejtettem a tűzbe, még amikor Dora hatodik vagy talán hetedik születésnapján mályvacukrot sütöttünk a kertben. Mert hát mindent a gyerekért, kívánsága számomra parancs.
- Nem rémlik, hogy említetted volna. -Ez messze nem azt jelentette, hogy tényleg nem mondta, csupán azt, hogy nagyon valószínű, hogy elfelejtettem. Előfordulhat. Sokszor elő szokott fordulni... -De át tudom érezni, én sem szívesen dolgoznék együtt valakivel a te családodból. Pedig nem is az én rokonaim. -A kacsintására csak elmosolyodtam, vidáman és szeretettel. -Jól is esik időben hazaérni. Három betegem is lemondta az időpontját, nem értem, miért. Elég furcsa, hogy ennyien egyszerre visszalépnek. Remélem, nincsen probléma. -Sajnos hajlamos voltam rá, hogy olyanokért aggódjak, akiket szinte nem is ismertem és csakis orvos-páciens viszony volt közöttünk. Soha nem felejtettem el egyik betegemet sem, még azokra is tisztán emlékeztem, akikkel csupán egyszer találkoztam. De most gondoljunk csak bele, ha ezekért az emberekért képes vagyok aggódni, mi lenne, ha a családomért kéne? Egész biztosan pánikolva rohangálnék fel-alá, akár egy mugli rajzfilmben.
barack és japán szamóca

_________________
Amortentia
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : aranyvérű
Kor : 32
Csillagjegy : Bika
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : férjezett
Karakterlap : your song
Zene : the Black sisters || so cold


Csüt. Jún. 25, 2015 9:53 am


Három betege is lemondta? Nocsak, ez elég szokatlan. A poharam pereme fölött felvont szemöldökkel hallgatom a szavait, majd ismét belekortyolok a hűs limonádéba. Tekintetem Ted arcáról a kertben hajladozó fák felé siklik, színpompás virágaik gyönyörűek, illatukat ide érzem. Jó vásár volt ez a ház, bár a kertészkedés egyikünknek sem az erőssége. Csupán a kertépítő bűbájok tartják karban a gyepet, a fákat, és mi tagadás, ez is egy érv a mágiahasználat mellett. Fogalmam sincs a mugli nők hogyan csinálják, ilyen állapotban kertészkednek? Már most, amikor még nagyon az elején vagyunk, már most sincs kedvem felállni ebből a fotelből.

- Szerintem ne aggódj, biztosan csak közbejött néhány családi dolog. Előfordul az ilyesmi, bár ha veled lenne találkozóm, én biztosan nem mondanám le a nagymamám hátfájása miatt - vigyorodom el, majd felállva mögé sétálok, és karjaimat a nyaka köré fonom. Előre hajolva államat a vállára támasztom, és csókot lehelek enyhén borostás arcára.
Fogalmam sincs, mi lett volna, ha annak idején nem szállok ki önkényesen a labirintusból, és hozzámegyek a Nott család egy prominens tagjához. Szerintem már nem élnék. Jobb kezem ujjai a hajába túrnak, kevés férfinak van ilyen gyönyörű haja. Jól emlékszem, szemek és hajzat témakörében kamaszlányként elég válogatós voltam, és talán ezért sem kötöttem ki végül egy hideg, távolságtartó arisztokratánál, akinek jeges íriszeiből sugárzik: asszony, vacsorát ide! Én ilyen életmódra nem vágyom. Ted meleg tekintete viszont egy ilyen kellemes, tavaszi napon komoly fülledtséget jelent.

- Poe nagyon jól esik ilyen időben. Hátborzongató. Rejtélyes - suttogom a fülébe mosolyogva. - Mondjuk, ez itt elég vaskos. Sietned kell vele, ha végig akarod olvasni. Még nagyjából harmincöt heted van rá. Utána egyikünk sem fog ilyen nyugodtan olvasni egy darabig.
Kíváncsi vagyok, megérti-e. Ujjaim bizseregnek a várakozástól, miközben csókot nyomok a füle mellé.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : mugli születésű
Kor : 32
Csillagjegy : Szűz
Státusz : lélekgyógyító medimágus
Ház : Hugrabug
Fészek : Paeloris
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : házas
Karakterlap : Itt találod
Zene : The clock was tickin'


Csüt. Jún. 25, 2015 3:37 pm

Meda & Ted

Mosoly terült el az arcomon a nagymamája említésére. Én szerencsére nem ismertem az öreglányt, de mivel náluk mindenki nagyon fiatalon szül, biztos voltam benne, hogy még él, de lehet, hogy a dédnagyanyja is. De azok után, amiket alkalmanként a családjáról mesélt, el tudtam képzelni, milyen lehet a nagyanyja is. Örültem neki, hogy nem ismerem, szerintem menekültem volna előle, akárhányszor megpillantom. Ezzel viszont szerencsére nem kellett foglalkoznunk, de ahogy elnéztem, Medát sem viselte meg túlzottan, hogy nem ismerte a családját.
- Én hasonló helyzetben szerintem téged is vinnélek magammal a nagyihoz. Ha úgy lenne, Dorát is, bár lehet, hogy szegény nagymamának akkor a feje is megfájdulna egy idő után a háta mellé -mosolyogtam. Dora képes lett volna erre, amit persze nem negatív tulajdonságaként értelmeztem. Én olyannak szerettem a lányomat, amilyen volt, ami a nevelési módszereimben is megmutatkozott. De hagyjuk már ezt a témát, kezd unalmas lenni.
Hátradöntöttem a fejem, Meda vállának támasztva. Jólesett a közelsége és az érintése, minden pillanatot ki akartam használni. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha akkor nem kérem meg a kezét és nem veszem el feleségül. Semmit nem érne az életem nélküle, most legalábbis ezt éreztem. De szerintem tényleg ez lenne a helyzet. Még szerencse, hogy ezt nem kell megélnem, sem most, sem pedig máskor.
Vaskos könyv, igen, de szeretem. Van még rá harmincöt hetem, hogy kiolv... micsoda? Csak néhány másodperc után jutott el igazán a tudatomig, hogy mit is mondott. Ráncokba futott a homlokom és a mosoly is eltűnt az arcomról. Nem komorodtam el, szó sincsen róla.
- Harmincöt hét? -kérdeztem vissza gyanakodva. Azon gondolkodtam, hogy mi történhet harmincöt hét múlva. Sejtésem volt, de még milyen. Viszont nem akartam mellélőni. Csakhogy semmi előre eltervezett esemény nem jutott eszembe. Ez esetben viszont nem lehet más... -Andromeda Tonks, mit is szeretnél te nekem mondani ezzel? -Oldalra fordítom a fejem, a szám sarkában ismét mosoly bujkál.
barack és japán szamóca

_________________
Amortentia
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : aranyvérű
Kor : 32
Csillagjegy : Bika
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : férjezett
Karakterlap : your song
Zene : the Black sisters || so cold


Pént. Jún. 26, 2015 12:53 pm


Izgatottan hallgatom, várom az első tippeket. Mintha fogaskerekek kattognának az agyában, szinte hallani vélem olajozott, mégis lassan gördülő fém hangját. Oldalra lépve mellé térdelek, így arcom egy vonalba kerül a szék karfájával, amin ül, és államat hunyorogva rátámasztom. Vajon kitalálja? Az arcáról eloszlik a mosoly, de komornak nem látszik, és ezt jó jelnek tekintem.
Végül megszólal, kérdése mögött a felismerés napsugara bujkál, én pedig alig bírom türtőztetni magam, arcomon széles mosoly ömlik el.

- Fel kéne menni a padlásra Dora szétszerelt kiságyáért. Különben hova tesszük majd a testvérét? A konyhaszekrénybe? - pillantok fel rá, tekintetem összekapcsolódik Ted melegen, vidáman csillogó szemeivel, és ismét érzem, amit tizenöt éve egyfolytában, hogy hihetetlenül szerencsés vagyok.
Még akkor is, ha Dora csak velem veszekszik, még akkor is, ha beül az apja ölébe, és az apja olyanná válik, akár némi vaj egy forró serpenyőben. Ez hozzá tartozik, hiszen nem lehet mindenki következetes, kemény szülő. (Na jó, néha azért nem esne rosszul, ha nem egyedül én járkálnék a rossz zsaru szerepében, ha megkérdem, mi ez a rivalló már megint. Vagy miért változik át Dora órán Piton professzorrá, a padban? Pontosan tudom, hogy a fiatal pályakezdő tanárok, mint amilyen Piton, nehezen tartanak rendet, de talán a lányomnak nem kéne ennyit frocliznia.

- Ugye, örülsz? - kérdem végül, arcomat a kezére fektetve. Ha nem lennék ilyen sűrűn rosszul, ha nem émelyegnék naponta, biztosan én is felhőtlenebb lennék. No, nem baj, kibírjuk valahogy. Ha már egyszer átestünk rajta - nem is sejtve, hogy egy szeleburdi forgószelet szabadítunk a világra, aki képes felvenni az anyja alakját, miközben egymással pörölünk a konyhában.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

avatar


Vér : mugli születésű
Kor : 32
Csillagjegy : Szűz
Státusz : lélekgyógyító medimágus
Ház : Hugrabug
Fészek : Paeloris
Párt : GG
Oldal : világos
Családi állapot : házas
Karakterlap : Itt találod
Zene : The clock was tickin'


Szomb. Jún. 27, 2015 6:11 pm

Meda & Ted

Egy pillanatig azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Annyi minden kavargott a fejemben, hogy még én sem tudtam helyrerakni a gondolataimat. Lesz még egy gyerekünk? Azt a mindenit. Szerintem nem hazudok, ha azt mondom, hogy már azt is elfelejtettem, hogyan kell egy csecsemőt a kezembe tartani. Dora már tizenkét éves, nem most volt, hogy őt utoljára a karomban ringattam, mikor éjjel felébredt. És hogy fogjuk ezt most csinálni? Húsz-huszonegy évesen az ember sokkal türelmesebb, de most már mind a ketten elmúltunk harmincak. Én azért optimistán és pozitívan álltam hozzá a dologhoz. Hiszen még egy gyerek az fantasztikus, el sem hiszem, hogy ismét apa leszek. Ismét. Nem gondoltam volna, nem terveztünk második gyereket. Mondjuk annyira nem is tettünk ellene, hogy ne legyen... Mindegy is, én nagyon boldog vagyok.
- Felmegyek érte -vágtam rá olyan lelkesen, mint egy tízéves kisfiú. -Csak majd ne hagyj leesni. -A múltkor is nagyon kicsin múlt, hogy ne zakózzak egy hatalmasat. Persze arra fogtam, hogy megcsúszott a kezem, de erről szó sem volt, egyszerűen elfelejtettem megkapaszkodni.
Széles vigyorral az arcomon néztem Medára, észre sem vettem magam. De nem is érdekelt, mennyire nevetségesen festhetek, ahhoz túl boldog voltam, hogy ilyenekkel törődjek. Hiszen megint apa leszek! Hogy ezt az elkövetkezendő napokban, hetekben és hónapokban mennyiszer el fogom még ismételni... Szerintem akkor sem tudom majd teljesen felfogni, amikor már a kezemben tartom a kisfiamat. Vagy a második kislányomat. Igazából teljesen mindegy, én ugyanúgy imádni fogom, ha fiú, ha lány.
- Hogy örülök-e? -Gyengéd mozdulattal felhúztam a földről Medát, majd le az ölembe, hogy magamhoz tudjam ölelni. A vállának támasztottam a homlokomat. -Ennél boldogabb már nem is lehetnék. Csak azt ne mondd, hogy ikrek, mert akkor el fogok ájulni. -Valószínűleg tényleg megtettem volna.
barack és japán szamóca

_________________
Amortentia
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Sponsored content




Vissza az elejére Go down
 

Meda & Ted

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Memento Mori :: Seholsincs :: Senkiföldje-