Ő az ellenségem, a barátom, a mentorom, a rokonom, a nővérem, a kora egyik legnagyobb boszorkája volt. Író és világjáró kalandora volt és most mi? Az majd ki derül...
Nagybáty, Maximilian T. LeFay
A legkedvesebb nagybátyám (és egyetlen). Miatta kerültembe a Minisztérium második szintjére, ahol megismerkedtem Victorral. Halott.
Húgom, Moira A. X. LeFay
Rivalizálás, eltávolodás és a mélyben megbúvó testvéri szeretett jellemzi a kapcsolatunkat. Nem pazarlom rá a szót. Van és kész.
Szeretőm, Victor
Volt kolléga, munkatárs. Házas volt, külön élt, szerelmem volt. Együtt dolgoztunk, a társam volt, együtt mentünk különböző ügyek, esetek után kutatni. Azt mondják ne folytass viszonyt egy kollégával, mégis azt tettük. Már nem élt együtt a feleségével, mikor nyílt titokban együtt voltunk... Én voltam, aki vezette a csapatot, és megmondtam, neki amíg nem adok rá engedélyt ne menjen, de ő ment és meghalt. Az én hibámból vesztettünk el egy jó Kommandóst Sherwoodi akcióban? Halott.
A munkatárs, Alarich P. "Pete" Perevell
Egyszerre gyerekes és felnőtt. Jó megérzései vannak, amik életet is tudnak mentei. Idegesítő az, hogy minden veszélyes tárgyat meg kell fogdosnia és amiatt kerülök általában én is bajba. Eddig szerencsésen megoldottunk minden ügyet. Nem tudom, meddig lesz így? Nagyon fájna, ha elveszteném őt. Együtt kerültünk a száműzetésbe a kilencedik szintre, azután a balszerencsés-szerencsés Dél-Londoni akció után.
Mottóm
Életek múlnak a tettemen!!!
Amortentiám
Alma
Különös jellegzetességem
A munkám és a környezetem.
Ami megnyugtat
Egy jó könyv és a barátok (kollégák).
Ami boldoggá tesz
Sok minden.
Ami bosszant
Tudod, mikor fogom ezt elmondani neked.
Ahol jól érzem magam
Otthon és Otthon(munkahelyemen a barátaimmal).
Hobbim
Nincs, mert minden időmet elveszi az, amit teszek.
Rossz szokásaim
Nem eszek cukrot és édességet, kivéve néha-néha medvecukrot.
Titkaim
Khm, a bűntudat emészt engem ő miatta ... nem is folytatom tovább.
Legnagyobb félelmem
A társam elvesztése, a barátaimat látni meghalni.
Ami nélkül nem tudnék élni
A mostani életem nélkül a kilencedik szint nélkül.
A családom nekem
A barátaim.
Ha én nem lennék
Akkor nem így alakult volna a többiek élete, ahogy most van.
Amit rólam beszélnek
Kik beszélnek rólam és mit? Ellenőrnek hisznek. A volt kollégák között, pedig a Sherwoodi esetről lennék híres és a kilences szintre való száműzetésről.
Amit szeretek magamban
Azt szeretem magamban, hogy okosabb vagyok Petenél. Egy élő könyvtár van elrejtve bennem. Tudok megértő, gondoskodó és néha laza is lenni. A mostani munkámat imádom, és azt, hogy minden nap egy-egy új csodát láthatok és tapasztalhatok meg.
Amit utálok magamban
Az, hogy nincs saját életem. 0-24-ben Allegra Mykes Ophelia LeFay vagyok a megtörhetetlen és a rideg, okoskodó mindent tudó precíz nő. Aki képes volt elveszíteni a társát és a szerelemét és most is lelkileg és kapcsolatilag mély ponton van.
Kinézetem
Göndör vagy egyenes? Mindig ez a bajom, a hajam. Szerinted melyik áll jobban? Sötét és hosszú a hajam, átlagos szemekkel rendelkezem. Sportos alkatom van, sokféle harcmodort ismerek. Az a közép termetű nő vagyok. Nem tartom magam nagyon szépnek, de azért csúnyának se mondanám magam. Szeretek elegánsan öltözni nem áll tőlem messze így a kosztüm szoknya és a blézer sem. A hajam mindig is egy rakoncátlan pontom lesz, az sosem úgy áll ahogy szeretném.
Múltam
A főnököm azt mondja, hogy ez az osztály maga hívja ide az embereket. Mintha valami sokkal nagyobb rejtéllyel állnék szembe, mint amit valaha is megfejtettem a második szinten a bűnügyi osztályon. Egy élet is kevés lenne arra, hogy felfedezzem a munkahelyem összes titkát. Már lassan egy éve itt dolgozom és kezdem megszokni, az életet itt. Sosem tudja meg a sajtó mivel is foglalkozik két ilyen ember, mint én és Pete. Tudod sok furcsa eset történt velem és Pete-tel, mióta együtt dolgozunk és sok érdekes dologra fényt derítettünk. Victor halála nem az én hibám volt ezt is sikerült el fogadnom, de mire ezt elfogadtam jött egy újabb bonyodalom. Pontosabban egy olyan dolog amiről a főnököm tudott, de én nem. Ismered-e Helena Lefayt? A válasz az, hogy: NEM. Mert jó száz évvel előttem élt és rejtélyes módon meghalt. Képzeld, de mégis itt van köztünk és él a harminchárom évesen. Hogy lehet ez? Ismered a Csipkerózsika mugli mesét? Ha nem, akkor olvasd el. Helena is egykor itt dolgozott, mint ahogy én és egy veszélyes tárgy mély álomba merítette és most nem mesélem el a történtet, de Pete és nekem valahogy egy szerencsés vagy szerencsétlennek mondható baleset folytán sikerült felébresztenünk. Helena csak nyűg itt, de mégis köztünk van. Egy másik korszakban egy másik világban. A régi bölcsességével és a megkeseredett lelkületével. Már egy hónapja itt él a kilencedik szinten és nem tudom mit kezdjek vele. Egyszer meg akar ölni minket máskor pedig olyan mint egy kezes bárány. Lelkileg meg viselt az a tény hogy elvesztettem Victort és mikor megnyugodtam, hogy áthelyeztek és elfogadtam a halálát a társamnak, akkor jön Helena. Eltűnt, már három napja. Eltűnt és valami bosszút hajtogat, de ki ellen azt még én sem tudom. Eltűnt és mindent felfedhet, mások előtt amiről jobb ha nem is tudnak a civilek. Pete és én most is éppen rá vadászunk az egykori nagyon is cserfes és nagy tehetségű boszorkányra aki történetesen nagyon is tudja mi folyik ilyenkor egy LeFay lányba vagyis bennem talán jobban ismer engem ő mint én saját magamat.
Ha újrakezdhetném
Sok mindent meg változtatnék. Victor nem halna meg. Nem kerülnék a kilences szint titkos osztályára és soha nem ismerkednék meg Pete-tel és a kollégáimmal vagyis talán mégsem változtatnék meg semmit sem.
Ha egy napig bármit tehetnék
Ez maradjon az én titkom
Ha kitörne a háború
Már tört ki több háború is. Nem szeretném hogy kitörjön. Ha kitörne, én tenném továbbra is a feladatomat a többiekkel a protokoll és a szabályzat szerint.
Ha meghalnék
Hiányoznék azoknak az embereknek, akik szeretnek és ismernek engem.