Vér : aranyvérű Kor : 25 Csillagjegy : Bak Státusz : Feleség, kém Ház : Mardekár Párt : MM Oldal : világos Családi állapot : Bonyolult Kapcsolat (és Házas) Karakterlap :
Siralmas életvitel
Felejtsd el, hogy valaha is látni fogod... (főnix)
Pálcám:
Szilva, főnixtoll, 12 és fél hüvelyk
Vérem
Aranyvérű, mert ennek szánt az a kegyetlen sors
Édesapám, Mr. Yaxley
Ki ne ismerné őt? Mindenki ismeri Yaxleyt és családot így nem mesélek róla. A legnagyobb csalódásomról az életemben. Ilyen apára egy lánynak sem szabad vágynia. A saját érdekeit nézi és a szerint dönt egy "nagyobb jó érdekében" egy nagyobb üzlet és kapcsolat kiépítése miatt. Add el a lányodat a befolyásod növelése, érdekében.
Édesanyám, Mrs. Yaxley
Egykor Rosier (és Black) család leánya ként jött világra. Az tökéletes szó nélkül eltűrő asszony, aki nem szól a gyermekei érdekében egy szót se. Hadd szenvedély el ők is az ő sorsát. Nem szól egy szót se, mert erre tanították és maradj hű férjedhez és légy a férjed mellett mindenben. Utálatos dolog, hogy egy anya nem áll ki melletted, és elárul téged.
Bátyám, Mr. Ifjonci Yaxley
A legidősebb testvér apám kegyeltje. Nem bírom a rókaképű arcát és úgy teljes egészében undorodom tőle.
A többi testvért úgy, ahogy kihagynám, mert ők se, ahogy Mr. Ifjonci sem érdemel különösebb megemlítést.
Férjem, Mr. Avery Uraság
Egy Azkabani börtön töltelék sunyi alak és azt hisz ő egy mindenható istencsászár. Nem ért el semmit azzal hogy apám el adott neki. A testem az övé, de a lelkem nem. Várom azt a napot mikor elő veszik Nagy Úrral való bűnrészességgel őt és elítélik és a dementor-csók után. Jobb esetben szabad lehetek vagy apám átad egyik kegyeltjének, ami éppen rosszabb lesz.
Mottóm
Azt hiszed ismered magadat és másokat? Hát, nagyon tévedsz.
"Én mindig megleplek téged." "Tudás hatalom" - A tudásom az információk rendezett és kiértékelt összessége
Amortentiám
A halál keserű orrfacsaró illata, az élet és a szerelem édes íze
Különös jellegzetességem
Sok színűségem, változatosságom, végzetes ártatlanságom, névtelen bátorságom, elhivatottságom, oklumencia-legilimencia, Bájital és Átváltozástan mesteri varázslataim és elszánt párbajozó képességem
Ami megnyugtat
Nincs olyan
Ami boldoggá tesz
Már nem létezik.
Ami bosszant
Minden, ami hozzájuk köthető a múltam, rossz és tétova döntései.
Ahol jól érzem magam
A titkos zugomban
Hobbim
Jótékonysági eseményeken való részvétel és sorolhatnám az egyéb pénz kidobási akcióimat.
Rossz szokásaim
cigaretta, néha túlzott alkohol fogyasztás (csak is a becsiccsentetségig), kétszínűség, hazudozások
Titkaim
Az információim
Legnagyobb félelmem
Egyszer rájönnek mindenre
Ami nélkül nem tudnék élni
nincs olyan, régen talán a családom nélkül a jólét nélkül
A családom nekem
Senkik. Lényeges tények az életemben. Végtelen sanyarúsággal meghintet múlt ajándékai. Undorodásom egy kis darabja.
Ha én nem lennék
Férjem, új feleség után nézne és apám bánkódna, hogy "unoka" nélkül hagytam.
Amit rólam beszélnek
A szelíd feleség, a halk hölgyemény, a kifogástalan feleség. A gyermektelen.
Amit szeretek magamban
Már rég eltűnt belőlem
Amit utálok magamban
Eltört a mécses bennem és elmondtam mindent anyámnak, pedig nem kellett volna. A gyengeségem utálom magamba és közben az elesettséget és a tehetetlenséget utáltam magamba. Aztán felálltam és elkezdtem a halk háttérből figyelni, a legtöbb embert. A háttérből való figyelmet utálom magamba azt, hogy néha névtelenül merek lépni, de a saját védelmem érdekében és az aki vagyok így tisztán nem mer lépni, mindig csak az álca mögötti énem a bátor. Mint egy csúszómászó úgy cikázom az emberek között. Nem találom az igazi helyem az emberek között. Utálom magam mindent utálok magamba.
Kinézetem
Mit számít a kinézet bár mely varázslattal elrondíthatom magam. Bármely varázslattal megszépíthetem magam. Az, hogy szép vagyok nézőpont kérdése. Barnára szőkére vörösre festett hajjal bármikor feltűnhetek nem számít, mert mind jól áll nekem. Magasságom pont akkora amekkorát a gének által kaptam. Alakom a megfelelő és ott domborodik ki, aminek kell ahol kell. Úgymond tökéletes vagyok, és bármely férfi magáévá tenne. Én mégis szeretek más lenni és másképpen járni ha kell egy kicsit közemberek közzé vegyülni és a főzetek megteszik a hatását és a varázslataim is.
Múltam
Még maga Byron is irigyelné azt a megüresedett céltalan lelki állapotot, amiben létezem és élek. A spleen tökéletesen jellemzi az elmúlt pár évemet és az ital és a cigaretta napi fogyasztása a titkos könyvtárszobai zugom mélyén az egeket veri.
Soha sem hittem a mugli hercegnős Grimm mesékben, de néha elképzeltem, hogy a herceg fehér lovon elvisz a saját királyságába és vele élhetek együtt, míg a halál el nem választ hát a halál elválaszt minket már. Akkor belekezdek, a mesémbe az unalmas részeket úgyis átugrom. Miért meséljek olyan dolgokról, amik lényegtelenek. Most információ áradatot kapsz mesém által egy keserű életű királylányról.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyság, amely a befolyásos királyi vérű körökben mozgott így a szerelem és a maga az ilyen fajta házasság elvetett dolognak tartandó. Ez volt Yaxley-Királyi ház. A király pár gyermeki közt ott nevelkedett egy kislány is a maga ártatlan jóságában. Na, ez vicc, akkor ugorjunk is tovább nem bírom mesélni így a történetemet neked talán régen el tudtam volna mesélni.
A ház beosztás, igen érdekes tud lenni és minden kis diák várja a hova kerül, a családomnak megvan a saját háza a családom, ahova századok óta kerülnek a diákok. Sirus Black előttem volt három emberrel és mikor meghallottam, hova került elkezdtem félni. Így apám és az ősi családi házunkat kértem és mondogattam magamba végig. "Mardekár, Mardekár Mardekár." mint egy fohászt. A Teszlek Süveg is halott mindent és én is hallottam a morfondírozását. "Nem oda való vagy ott csak szenvedni fogsz, rossz hatással lehet rád" "Nem baj, nem baj, Mardekár az apám háza" Végül döntött a süveg...
Folytatása következik, csak elszívok egy cigarettát...
Mikor elkezdesz érni, elkezdenek felfigyelni rád, az aranyvérű családok és a még meg nem állapodott férfiak. Én növekedtem szépségben és így futottak be apámhoz is az ajánlatok. Egy gyerek gondtalan örömét éltem az iskolában egy bizonyos napig. Szerelmes voltam és szerelmes is maradtam sokáig egy srácba. Mugli származású volt a legrosszabb, amit el tudsz képzelni egy arisztokrata kiskirálylány számára, ha ki akarod magad tagadtatni magad. Mindegy is. Imádtuk egymást és hát majdhogy nem oda adtam volna magamat neki, de bennem meg volt a gát, mint mindig.
Azaz igazi Yaxley-féle eljegyzésem volt tizenhat évesen. Ha már lettem a RBF vizsgáimat. Ünnepeld meg azt az évet mikor még nem vagy felnőtt és még a szüleid döntenek feletted. Avery házasság-kötési ajánlatával. Engem kérdezett, de apám válaszolt, helyettem. Avery sokkal idősebb tőlem majd nem hat év van köztünk, ami annyira nem számít, de akkor számított nekem. Az nap este meglesett. Az első döfés fájdalmas és egy olyantól kapod meg ezt az élményt, akit igazából nem ismersz és sírhatnékod támad. Majd mikor a saját tulajdon testévered folytatja azt még rosszabb érzés lesz. Egymás közt élvezik, hogy dobálhatnak, és mint a deszka várod, mikor égsz el. Nem tudsz elmenekülni. Hisz zárva van az ajtó és te nem varázsolhatsz. Az bátyám és Avery két jó barát, akik tulajdon nőiket is megosztották egymással.
Aztán hetedik éved töltöd az iskolában és nem vidíthat fel még az imádott szerelmed sem. "Szökjünk el?"- mondta olyan sokszor nekem. Én pedig, mint a tétova lélek és szerelmem rejtet kincseit elrejtettem a családom elől. "A család engem kötelez és megbéklyóz."
Meg volt az esküvő dátuma. Minden befejeztem a hőn szeretett Roxfortot. Anyám karjaiba menekültem egy héttel előtte és elmondtam minden bánatom. Azt gondoltam, hogy tökéletesen megért, és támogat, de titkon mindig is áruló volt és én voltam a legbalgább, akit a világ a földön hord hisz a nevét is elmondtam neki. Annak a nevét, akit már három éve minduntalan szerettem. A legszebb szemű prefektust és kviddics kapitányt.
Az esküvő napja. Mikor tudod, hogy nem menekülhetsz, de mégis menekülőre fogod, és ott van bátyád, az utálatos férjed és még egy pár barátja. Minden egyikről tudtam, hogy ott a jegy a karján felesküdtek Rá. Már a kertben voltam és mind a négyen nyomomba voltak. Mégis hová akartam futni? Nem akartam olyan élményt, mint egy évvel korábban. Semmit nem akartam tőle és tőlük. Mint egy mágikus fal húztak volna fel elém és körbe vettek. "A kis szukát, avagy a kancát be kell törni." Ott volt ő is az ketten fogták le őt és a Bátyám élvezte, ahogy a letép mindent a vőlegényem és mindezt szerelmem láttára tette, ahogy akaratom ellenére belém oltja nedveit. Végig kellett néznie és semmit nem tehet. Jött az esküvő és a legjobb formádat ad a vendégek előtt. Már a könnyek se csordulnak le arcodon, mert már a fájdalom, amit érzel rosszabb minden másnál. A halálodat kívánod, de ott nem lehetsz öngyilkos.
Párnappal később az újságok egy fiatal mugli származású varázslóról ír aki mugli módszerrel öngyilkos lett fel akasztotta magát. Búcsú levelében arról ír, hogy a kviddics miatt tette. Hisz nem azzal akart tovább tanulni. Tudom, hogy az egyik volt Avery barátai közül ez egy Imperiatus-átok alatt írhatta. Sosem ölte volna meg magát. Bosszút akartam. A revanzs elkerülhetetlen volt.
Várj egy pillanatot, mert muszáj innom és nem bírom Brandy nélkül tovább mesélni...
Azt hitte megtört engem, mert minden alkalommal az arcába mosolyogtam, és csináltam, amit kell. Közben ittam és iszom a kotyvalékaimat, hisz nem érdemli meg a gyermeket sem. Mintha nem lett volna semmi az esküvőnk előtt. Meg kapta az, amire vágyott egy tökéletes feleséget. Aki még okos is és hát beiratkozott az akadémiára is. Egzotikus nyelvelméleti szakra. Soha nem kezdhettem el.
A férj, aki Voldemortot szolgálja a báty, aki úgy szintén és az apa, aki megint csak hűséget esküdött a nagyhatalomnak. Minden férfi mögött egy nő áll. Igaz, mert ha a nő jól forgatja a lapjait. Tényleg a kezében kerülnek az információk és az információkkal mihez kezd, az csak rajta múlik. Sosem voltam halálfaló csak egy feleség, aki mindenről tudod egy testvér, aki mindenről hallott és egy gyerek, aki majdnem mindent látott. Meg tanultam sok fortélyt hisz otthon unatkoztam, míg távol volt a Minisztérium falain belül én pedig a kastélyba zárva éltem életemet, fogolyként.
Egy titkos szövetséges. Dumbledore volt az, akinek jelentettem folyton folyvást, híreket adtam tudtára. Ismerte történetemet, nem maradt titok előtte. Egy időben felajánlotta a rendbe lépést. Legszívesebben igent mondtam volna, de a józan ész azt diktálta, hogy nem így csak a rend titkos oszlopos tagja voltam, akiről volt igazgatómon kívül talán ketten tudtak.
Egyszerre láttam bele két oldal helyzetébe. Én csak azt akartam, hogy megfizessen mindenért, de nem tudom miért nem került el őt a törvényszolgáltatás, hisz az összes nevet köptem, az összes nevet kiszedtem belőle. Azt akartam, hogy szenvedjen mind apámmal kezdve a férjemig az össze mocsok. Öt éve annak már én pedig kifelé mutatom a jó feleséget és a gyerek nélküli nőt. Biztos a férjnek vannak gondjai vagy a szegény betegeskedő Ceciliának. Igen, néha beadom, hogy betegeskedek, legalább olyankor nem kíván a férjem, se magának és se az elmebeteg bátyám. Azóta elvesztettem a célt nincs bátorságom megölni magam. Még tizenhét évesen felvágtam az ereimet most már, ahhoz sincs meg a kedvem.
Dolohov és Lastrange kiszabadult. Hú, örüljön minden arany vérű és adjunk partit Yaxleyként nekik. Újra kezdtek mindent, de máshogy és igen Dumbledore felkeresett újból, legyek a szeme és a füle. Hát nem mondom meg milyen állapotban talált rá az egykori öt évvel ezelőtti párbajhősre. Igen az voltam jártam tikon más személyként párbajozni. Hisz megtanultam azt, amivel a kinézetemből egy másik embert faraghatok. Mégis mit akar, egy kiéget és hite vesztett nőtől, akiben az egykori bosszúvágy is eltűnt? Egyre bolondabb az öreg.
Hamuban fetrengek, és azt akarja, úgy csicseregjek, mint a régen, mert hisz benne meg van az erőm hozzá, hogy feltámadjak. BOLOND az öreg, UTÁLOM A VILÁGOT és Avery mellett KIÉGTEM. Minden főnix egyszer meghal? Sosem figyeltem LLG órán, de ez itt meg szűnt létezni vagy nem akar újjá születni. (Addig biztos nem míg nem találok értelmet az élemnek, de így nem is fogok, mert nem is akarok.)
Most már takarodj el a titkos könyvtárszobámból, mindent tudsz! Merlinre kalapjá, tűnj már el!
Ha újrakezdhetném
Elszöknék otthonról nem érdekelve az sem, hogy a halál vár rám a kitagadással együtt.
Ha egy napig bármit tehetnék
Meghalnék vagy mindenkit visszahoznék az életbe, aki fontos volt nekem