HomeHome  WeblapWeblap  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FRPG toplista
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (16 fő) Vas. Szept. 10, 2017 5:20 pm-kor volt itt.
Testvéroldalunk
Dán kisváros a semmi közepén. Katonai diktatúra. Kitörni készülő botrány.
A Memento Mori testvéroldala. Csatlakozz hozzánk ott is!
Chatbox
Adminok
x elbírálás
x canonok
x pb lista

x csoportok
x archiválás
x pontozás

x karbantartás
x moderálás
x pontozás
Legfrissebb reagok
» Ted
by Andromeda Tonks
Csüt. Ápr. 21, 2016 6:49 pm


» Travers & Dolohov
by Alastair Travers
Kedd Jan. 12, 2016 12:39 am


» Nathan & Carol
by Caroline Mulciber
Vas. Jan. 10, 2016 1:39 am


» Alastair Travers
by Admin
Csüt. Jan. 07, 2016 7:43 pm


» Desert Empire
by Vendég Szer. Jan. 06, 2016 6:52 pm

» Skulduggery
by Vendég Hétf. Jan. 04, 2016 4:34 pm

» Neminra világa
by Vendég Hétf. Jan. 04, 2016 9:51 am

» Evelyne & Aaron
by Evelyne Diggory
Szomb. Dec. 19, 2015 5:29 pm


» Lily and James (Potterek)
by Lily Potter
Kedd Dec. 15, 2015 12:23 am


» Marl & Oliver
by Oliver McKinnon
Hétf. Dec. 14, 2015 9:26 pm


» Mr. Prewett & Mr. Dolohov
by Levin Dolohov
Hétf. Dec. 14, 2015 9:04 pm


» Keresett karakterek
by Tyler Whitehorn
Pént. Dec. 11, 2015 11:22 pm


» Maisie kapcsolatai
by Maisie Beverly
Pént. Dec. 11, 2015 11:07 pm


» Ágas és a többiek
by James Potter
Csüt. Dec. 10, 2015 9:16 pm


» McLaggen
by Byron McLaggen
Szer. Dec. 09, 2015 7:00 pm


» Brody Amherst kapcsolatai
by Brody Amherst
Szer. Dec. 09, 2015 6:42 pm


» Harold & Caspar
by Harold Minchum
Szer. Dec. 09, 2015 6:21 pm


» Mr. Minchum
by Harold Minchum
Kedd Dec. 08, 2015 11:50 pm


» Jenessa és mások
by Jenessa Mulciber
Kedd Dec. 08, 2015 11:36 pm


» Narcissa Malfoy kapcsolatai
by Narcissa Malfoy
Hétf. Dec. 07, 2015 12:39 am



» Az élő cikesz
by Eliot Makepeace
Vas. Dec. 06, 2015 10:26 pm


» Dominic H. Linwood
by Dominic Linwood
Vas. Dec. 06, 2015 9:22 pm


» Tyler hates cats
by Tyler Whitehorn
Vas. Dec. 06, 2015 5:55 pm


» Tyler Whitehorn
by Admin
Vas. Dec. 06, 2015 1:17 am


» Gwenog & Oliver
by Oliver McKinnon
Szomb. Dec. 05, 2015 12:45 pm


» Lucius & Levin - 1981
by Levin Dolohov
Szomb. Dec. 05, 2015 12:32 pm


» Vanessa & Jamie & Caradoc
by Vanessa Dearborn
Pént. Dec. 04, 2015 10:55 pm


» ★ Carol
by Caroline Mulciber
Csüt. Dec. 03, 2015 2:23 pm


» Caradoc Dearborn kapcsolatai
by Caradoc Dearborn
Kedd Dec. 01, 2015 6:50 pm


» Kapcsolatok
by Admin
Kedd Dec. 01, 2015 5:08 pm


» Perselus Tobias Piton
by Perselus T. Piton
Kedd Dec. 01, 2015 1:25 pm


» The Age Of The Marauders
by Marlene P. McKinnon
Hétf. Nov. 30, 2015 5:00 pm


» Marlene P. McKinnon
by Admin
Hétf. Nov. 30, 2015 3:51 pm


» Caspar & Gwenog
by Caspar Whitehorn
Vas. Nov. 29, 2015 12:35 am


» Oliver McKinnon
by Admin
Pént. Nov. 27, 2015 9:18 pm


» Nathan Winslow
by Admin
Pént. Nov. 27, 2015 9:16 pm


» Fabian Prewett
by Admin
Pént. Nov. 27, 2015 3:53 pm


» Vanessa Dearborn
by Admin
Hétf. Nov. 23, 2015 11:49 pm


» Jenessa & Theo
by Jenessa Mulciber
Pént. Nov. 20, 2015 2:40 pm



Share | 
 

 Jonathan Frederick Mulciber

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

avatar


Vér : aranyvérű
Kor : 32
Csillagjegy : Oroszlán
Státusz : Varázslény-felügyeleti Főosztály vezetője
Ház : Mardekár
Fészek : Monticola
Párt : MM
Oldal : sötét
Családi állapot : házas
Karakterlap : Fotóalbum
Zene : Bang, bang from the closet walls,
The schoolhouse halls,
The shotgun's loaded.
Push me and I'll push back.
I'm done asking, I demand.

Walpurgis Lovagja


Vas. Ápr. 26, 2015 7:49 pm



Jonathan Frederick Mulciber




Becenevem:
Jonathan

Nemem:
férfi

Korom:
32 év

Születési évem:
1953

Csillagjegyem:
Oroszlán

Iskolám / Végzettségem:
Roxfort, Plumonbea Veszélyes lénygondozói szak, Értelmes mágikus lényismereti szak

Munkahelyem:
Mágiaügyi Minisztérium, Varázslény-felügyeleti Főosztály

Státuszom:
HAGYD ÜRESEN

Házam:
HAGYD ÜRESEN

Fészkem:
HAGYD ÜRESEN

Politikai elkötelezettségem:
MM

Oldalam:
sötét

Családi állapotom:
házas, feleségem Jenessa [Nott] Mulciber

Patrónusom:
fekete medve

Pálcám:
HAGYD ÜRESEN


Vérem

színarany


Édesapám, Frederick Edward Mulciber

Akárcsak én, ő is a halálfalók seregét erősítette. A Rejtély-és Misztériumügyi Főosztály vezetője volt hosszú éveken keresztül, olyan ember, akire a fia büszkén felnézhet. Nem mondanám, hogy minden időnket együtt töltöttük, mert erre nem adatott meg a lehetőség, de nem is hanyagolt el engem, biztos úton terelgetett a Nagyúr és a dicsőség felé. Mindig is igyekeztem nem szégyent hozni a fejére, így sosem jutott el hozzá a hír, hogy nem voltam a legközkedveltebb diák. Elferdítettem minden eseményt, ami a Roxfort zárt falai között történt. Abban a tudatban halt meg, hogy büszke lehet a fiára. Prewették hajtóvadászata során fogták el és kapta meg a dementorcsókot.


Édesanyám, Mary Anne [Selwyn]

Sokakkal ellentétben én elmondhatom magamról, hogy szerető, gondoskodó anyám volt. Kiskoromban ő dédelgetett, nem pedig dajkák hada, csupán akkor volt hajlandó segítséget elfogadni, mikor már megérkeztek a húgaim is. Semmit sem róhatok fel neki a naivitásán kívül. Imádott engem, ebben sosem kételkedtem, csak éppen átsiklott a bajok felett. Nem tudom, hogy tényleg nem látta a dolgokat vagy csak homokba dugta a fejét. Mikor a Nagyúr szolgálatába álltam, egyszerűen nem volt hajlandó tudomást venni a tényekről, még akkor sem, mikor kezdett rosszul állni a szénánk. Miután apámat kivégezték, én pedig mindent letagadtam és apámra kentem, kereken közölte velem, hogy nem vagyok többé a fia.


Húgom, Cherilyn Mary [Mulciber]

Négy évvel fiatalabb nálam, ő a legidősebb húgom. Talpraesett nő, már kisgyerekként is olyan önállóságot tanúsított, amit azóta sem láttam senki másnál. Imád szervezkedni, rendezkedni és a dolgok középpontjában lenni, lételeme a nyüzsgés. Számára sosem volt teher az aranyvérű nők élete, élvezi, ha költheti a férje pénzét mindenféle csecsebecsére, megszállottan gyűjti a drága ruhákat, ékszereket és nem vet meg semmiféle luxust, földi örömöt. Van egy kilenc éves kisfia és egy ötéves lánya, bizonyára tündéri gyerekek, de én nem vegyülök velük.

Öcsém, Benjamin Edward Mulciber

Huszonegy éves, jelenleg végzős a Plumonbea Mágusakadémián. Jó kapcsolatunk van, hiába fiatalabb nálam tizenegy évvel. Jóeszű gyerek, de könnyen befolyásolható, úgyhogy nem is kellett sokáig győzködnöm, hogy csatlakozzon a Walpurgis Lovagjaihoz. Őszintén hisz mindenben, amit a Potestatem mond vagy amit tőlem hall. Nagyon nehezen viselte az apánk halálát, pontosabban annak a körülményeit, így volt saját indíttatása is arra, hogy közénk álljon.

Húgom, Riley Olivia Mulciber

Tizenhat éves, egyszóval elég kései gyerek. Jelenleg a Roxfortban tanul, a nyarakat pedig velem és a feleségemmel, Jenessával tölti. Mióta apánk meghalt, az én nyakamba szakadt a nem éppen kellemes feladat, hogy férjet fogjak neki és gyámolítsam, de az a nagy igazság, hogy utóbbiban nem vagyok túl sikeres. Remekül elvagyunk együtt és előszeretettel szívatjuk egymást a szokásos testvérek közötti poénokkal, de nekem eszem ágában sincs átvenni az apja szerepét. Ha férjhez adom, onnantól nem az én problémám lesz megnevelni, Merlinnek hála.


Feleségem, Jenessa Imogen Mulciber

Az eljegyzésünk és a házasságunk egy elég hosszú történet, dióhéjban talán úgy tudnám összefoglalni, hogy minden bál állandó programja volt a mi kis macska-egér játékunk. Én mindent megtettem, hogy felkeltsem magamra a figyelmét, ő pedig élvezte a helyzetet, de sosem könnyítette meg a dolgomat. A kapcsolatunk egyelőre teljesen problémamentes, egyedül a gyerekvállalás az, amiben cseppet sem értünk egyet. Szerencsére semmi más konfliktus nem adódott még kettőnk között, és remélem, hogy ez sokáig így is lesz. Nála jobb feleséget nem is kívánhatnék, remekül kijövünk egymással és sosem ununk rá a másikra – ez pedig nálam nagy szó.



Mottóm

Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. Ha még ma megteheted, hogy valamit holnapra halassz, el ne mulaszd elhalasztani.


Amortentiám

széna, mogyorós csokoládé


Különös jellegzetességem

Olyan tenyérbemászóan tudok mosolyogni, hogy sokan meg akarnak verni. De talán nem csak emiatt…


Ami megnyugtat

az állataim, a feleségem, a fotózás


Ami boldoggá tesz

Ha felsőbbrendűnek érezhetem magam.


Ami bosszant

Minden olyan helyzet, amikor nem érzem magam vezető pozícióban.


Ahol jól érzem magam

Az otthoni magánállatkertem és az ágyam. Imádok aludni.


Hobbim

állattartás, fotózás


Rossz szokásaim

Mások szerint lusta vagyok, szerintem csak energiatakarékos.


Titkaim

Megaláztatások sora.
A fotóalbumom.


Legnagyobb félelmem

hogy megint megaláznak


Ami nélkül nem tudnék élni

Saját magam.


A családom nekem

Van feleségem, három testvérem, egy anyám és egy halott apám. Nagyjából ennyi.


Ha én nem lennék

Igazán kár lenne értem.


Amit rólam beszélnek

Attól függ, kiről van szó. A beosztottjaim egy bunkó, lusta disznónak tartanak, aki rabszolgahajcsárként ugráltatja őket. Vannak, akik egy sunyi kis dögnek tartanak, aki bármit megtenne azért, hogy mentse az irháját. De olyanok is akadnak, akik imádnak engem. Jól teszik.


Amit szeretek magamban

Arra törekszem, hogy mindent szeressek magamban. Még az ostoba női magazinok is erről írnak: fogadd el magad. Tehát igyekszem mindent szeretni magamban, de bizonyára most arra vagy kíváncsi, mit szeretek a legjobban. Erre pedig ennyit tudok válaszolni: a képességeimet. Értelmezd, ahogy szeretnéd.


Amit utálok magamban

Semmit sem utálok magamban, én másokat utálok. Azokat utálom, akiknek sikerült elérniük, hogy gyűlöljem magamat. Szerencsére ennek már vége.


Kinézetem

Átlagos magasság, barna haj, barna szem, széles mosoly, borosta. Az öltözködésemet leginkább a hanyag elegancia jellemzi, szerintem úgy tökéletes, ahogy van. Érd be ennyivel, ha többet akarsz megtudni, nézz rám. Tudod, evolúciósan azért fejlődött ki a két szép szemed.


Múltam

Imperio.
A fotózás minden művészet közül a legvalóságosabb. Festhetsz, de sosem fogod visszaadni vele a világot. Írhatsz, de sosem tudod majd leírni a teljes valót. Készíthetsz szobrot, de az sosem fogja megformálni a mindenséget. Lejegyezheted a hangokat a kottádba, de azok egy kicsit mindig hamisak lesznek. De mikor felvillan a vaku, akkor a valóságot egy kis téglalap alakú fotóba zárod, a világ lenyomatát hívhatod elő a sötétkamrában. Aki pedig mást mond, az ostoba.
Előredőlök a széken, a két térdemre könyökölve. Nem, valami még mindig nem az igazi. Talán egy kicsit jobban el kéne fordítani balra? Vagy a fényviszonyokkal van a baj? Nem is tudom… Nem a legjobb választás volt ez a félhomályos szoba, bár meg kell hagyni, a barátságos virágmintás tapéta határozottan jó kompozíciót alkot a családias fenyőbútorokkal és a meredten bámuló nőstény macskával.
Intek egyet a varázspálcámmal.
A fal előtt álló vörös hajú nő hirtelen mozdulattal elfordul balra, a fejét enyhén oldalra biccentve. Gyönyörű. Pontosan így kell lennie.
Újabb mozdulat.
A macska felemeli a mellső mancsát és megdermed a bundatisztogatás helyzetében. Csodás.
Szélesen elmosolyodok és a következő pillanatban már kattan is a fényképezőgép.
Felállok a székről, összepakolom a cókmókomat és egyszerűen kisétálok a szobából. Mikor a varázspálcám a zsebembe süllyed, hallom, ahogy az imént elhagyott helyiségben a nő tompán a földre zuhan.
A mosdó hideg csempéje a hátamnak feszült, ahogy a két griffendéles fiú nekinyomott. Tehetetlenül kapálóztam, de sokkal nagyobbak és erősebbek voltak nálam. Kínomban úgy bőgtem, mint egy anyátlan kisgyerek. Legalább tízen nézték nevetve, ahogy a két idősebb srác többször a falnak csapott, majd lerángatta rólam a már amúgy is megtépázott egyenruhámat. A földre löktek.
- Hagyjatok békén – könyörögtem nekik reszketve, a fejemre szorítva a kezeimet. – Én nem ártottam nektek semmit…
- Én nem ártottam nektek semmit – utánzott nyávogós hangon egy vörös hajú lány.
Becsuktam a szemem. Mindenki szépen sorjában távozott a mosdóból, még utoljára belém rúgva egyet. A vörös hajú lány az oldalamba taposott és magával vitte a szétdobált cuccaimat. Azt kívántam, bárcsak meghalna.

Imperio.
Az erkély kőkorlátjára könyökölök, kezemben egy szél cigarettával. A szertefoszló füstön keresztül szemlélem az alattam elterülő kellemes udvart. Igazán barátságos családi ház, szeretettel gondozott virágágyás, egyenletesre nyírt gyep, mosópor illatú, kiteregetett ágynemű és ruhák a szárítón. És egy halott férfi a macskaköves földön. Hason fekszik, a jobb karja furcsán kicsavarodva.
Megigazítom a fényképezőgépet az állványán, majd precízen exponálok vele a modellemre. Milyen jó is, hogy nem mozog. Kár, hogy a bravúros műugrását már nem örökíthettem meg az utókor számára.
Kattintok a géppel és elégedetten szemlélem művészetem gyümölcsét. Fantasztikus.
Ismételten ellopták minden holmimat, köztük a tiszta ruháimat, tankönyveimet, személyes ingóságaimat és még a szüleimtől kapott leveleimet is.
- Gideon, kérlek… Nagyon fontos nekem az a levél – nyújtottam a kezem a nálam sokkal magasabb fiú felé.
- Semmi sincs ingyen, Jonathan.
- Bármit megteszek, csak adjátok ide a leveleimet… - Otthon akartam lenni, apámmal, anyámmal és a testvéreimmel. Az volt az egyetlen hely, ahol nem kellett rettegnem.
Sturgis Podmore kikapta Gideon kezéből a leveleimet és egy széles mozdulattal a lépcsőig hajította a borítékokat. Úgy futottam utána, mint kutya a labda után. Négykézláb szedegettem össze őket, úgy szorítottam magamhoz a koszos, gyűrött papírokat, mintha kincset érnének. Aztán Sturgis lelökött a lépcsőről, egyenes a legaljáig gurultam. Nem éreztem mást a szégyenen kívül, csupán a kicsavarodott jobb karomba nyilalló fájdalmat.

Imperio.
A bal alkaromat átszelő élénk, koponya és kígyó alakú heget szemlélem. Mintha idegen lenne, pedig a saját karom. Mégis, oly régóta nem nézhettem rá anélkül, hogy szembe ne találkoztam volna a feketén kirajzolódó Sötét Jeggyel. És most már csak néhány karcolás emlékeztet arra, ami volt egykoron.
Kinyújtom a karomat, majd közelebb hozom az arcomhoz. Nem bírok betelni a furcsa, mégis felszabadító látvánnyal. Amióta csak szembesültem vele, egyszerűen nem bírom megunni. Nem tudom, hogy örüljek-e neki vagy sem. Valójában egyikre sincs okom.
Felemelem a magam mellé dobott Reggeli Prófétát, a címlapján ott virít hatalmas betűkkel: Elfogták a szökevény halálfalókat, interjú első kézből Fabian Prewettel. Szinte nevetnem kell ezen a szánalmas címen. Azt gondolják, hogy most mindennek vége lesz, ennyire egyszerűen nem lehetnek ostobák. A Sötét Nagyúr meghalt, igen, ebben kétségkívül igazuk van. De minden vezetőt a követi tesznek naggyá. És mi, a követői, még mindig élünk és virulunk, hiába zártak közülünk pár embert rácsok mögé. Arra mérget vehetnek, hogy én nem végeztem ennyivel. Apám emléke is megérdemel ennyit, különösen azután, amiket tettem a saját védelmem érdekében.
Egy határozott mozdulattal kitépem az egész cikket az újságból, majd az asztalomhoz lépve kihúzom a fiókot. Egy fotóalbum lapul benne, tömve a rengeteg fényképtől. Felcsapom az utolsó oldalon és beragasztom a kitépett papírt a megérdemelt helyére, ezzel elfoglalva az utolsó helyet a könyvben. Ideje lesz új albumot nyitnom.
A halálfalók egyetlen körben álltak, középen a Nagyúr állt lehajtott fejjel, néma csendben. Egyetlen hangot sem lehetett hallani, senki sem mert megnyikkanni. Égett az alkarom, éreztem, ahogy a vér végigcsurog rajta, a frissen kapott Jegyből indulóan. Fájt, hogy ne fájt volna? De a büszkeség még a fájdalmat is enyhítette.
Olykor apám felé pillantottam, hátha el tudom kapni a tekintetét az ezüst maszkja mögül, de nem így történt. Azt akartam, hogy ő is büszke lehessen rám, az elsőszülött fiára, akiből halálfaló lett, akárcsak belőle. A Nagyúr sem fogja megbánni a döntését, méltó leszek a halálfaló címre, ezt már akkor tudtam. Ahogyan azt is, mi az, amit elsők között meg akartam tanulni. Az Imperius átkot.
Apám mesélt a főbenjáró átkokról, és bár a beavatásom előtti pár napig nem volt szerencsém találkozni velük, azonnal felcsigáztak. Tilosban járni, fájdalmat okozni, kényszeríteni… Izgalmasnak találtam, különösen egyet közülük. Az Imperius átkot. Tudni akartam, hogyan irányíthatok másokat. Hogyan vehetem rá az embereket arra, hogy megtegyék, amit én akarok. Ahogyan ők tették velem annak idején. Úgy éreztem, hogy egy új időszak köszönt majd ránk, egy olyan időszak, amelynek minden pillanatára emlékezni akarok.
Senkinek sem szóltam az új szerzeményemről. Nem, ezúttal nem egy állat volt az, hanem egy egyszerű, régi fényképezőgép. Mugli eszköz volt, de annál hasznosabb. Nem tetszettek a mozgóképek, amiket az újságokban is annyiszor lehoztak. Az állóképek… az már művészet. Már régóta foglalkoztatott a téma, és most itt volt végre valami, ami adott egy kis inspirációt.
Mikor először mentem haza karomon a Sötét Jeggyel, első dolgom volt készíteni egy fotót róla. Arról, ami letörölhetetlenül jelezte, hogy tartoztam valahova. Életemben először nem éreztem magam kirekesztve.


Gyermeteg kíváncsisággal szemlélem, ahogy a hippogriff cafatokra tépi az elé hajított húst. Már minden állatom kapott enni a manók jóvoltából, egyedül nem tudnám ellátni ezt a feladatot a több hektáros földön, ahol tartom a különböző mágikus és torz lényeimet.
A bal karom ernyedten lóg mellettem, igyekszem nem tudomást venni a lüktető és égető fájdalomról, amely a kereszt alakú, mély vágásból fakad. Kín ide vagy oda, jól érzem magam. Minden a legnagyobb rendben. Jenessa tőlem alig tíz méterre etet egy unikorniscsikót, ami alig két hónapja jött világra. Ritka teremtmények, de annál lenyűgözőbbek és értékesebbek. Igazán szeretetreméltó látvány a feleségem és az esetlen kiscsikó párosa. Az állat orra még nem ér le a földre hosszú lábai miatt, szemmel láthatóan hálás Jenessának. Ma már sokadszorra sütöm el a magammal hozott fényképezőgépet, szeretem Jenessát fotózni, különösen akkor, mikor nem figyel. Még a képeken is megnyugtat a látványa.
Felpillantok az égre. Szürke, pedig alig fél órája még hétágra sütött a nap. Manapság még az időjárás is követhetetlen, az ember nem is tudja, mikor van biztonságban és mikor kell tartania attól, hogy készületlenül éri utol egy hatalmas felhőszakadás.
- Lassan ideje visszamennünk. Közeledik a vihar.


Ha újrakezdhetném

Megtanulnám megvédeni magam.


Ha egy napig bármit tehetnék

Kiélném minden fantazmagóriámat.


Ha kitörne a háború

Imperio.


Ha meghalnék

Bele sem akarok gondolni… Biztos nagyon fájna…



Playby: Brandon Flowers




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Kedd Május 19, 2015 11:57 pm



Gratulálunk, házad a Mardekár!






Gratulálunk, fészked a Monticola!






Kocsányos tölgy, sárkányszívizomhúr, 12 és háromnegyed hüvelyk







Státuszod: Varázslény-felügyeleti Főosztály vezetője

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Jonathan Frederick Mulciber

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jonathan Miller / Einar Skurgeson

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Memento Mori :: Offtopic :: Karakterek :: MM-