Vér : félvér Kor : 16 Csillagjegy : Skorpió Státusz : Hatodik évfolyamos diák, Metamorf frontembere Ház : Griffendél Párt : GG Oldal : világos Családi állapot : egyedülálló Karakterlap : Tales from another broken home Zene : We are the kids of war and peace
Pént. Jún. 19, 2015 7:10 pm
Ismael & Adam
Az első adandó alkalommal leültünk beszélgetni Ismaellel, ugyanis volt miről. Már órák óta azon csámcsogott a fél évfolyamunk, hogy látták Ismaelt és Maisie-t smárolni az udvaron. Tudtam, hogy találkoznak olykor, láttam már őket együtt, de az eddig nem jött szóba, hogy a haverom bármi komolyat akarna tőle. Az az igazság, hogy meg sem fordult a fejemben, az ilyesmi nem vall rá. Eddig minden csaja tipikus üresfejű, könnyen felejthető liba volt, akiket valahogy nem tudtam sajnálni, miután pár hét múlva otthagyta őket. De Maisie nyilvánvalóan más volt. Nem ismertem, de mindenki tudta, hogy meghaltak a szülei és hogy nos… azóta elég fura. A mai utolsó óránkon, egy LLG-n remek alkalmunk nyílt mindent átbeszélni, ugyanis egyszerűen nem mentünk be órára, helyette a többiekkel tökéletesen ellentétes irányban haladva letelepedtünk egy karámhoz. Hogy mit kerestek a Roxfortban kenguruk? Nem tudom, de nagyon tetszettek. Leültünk Ismaellel a fűbe, a hátunkat a kerítésnek döntve. Carrownak az életben nem fog feltűnni, hogy nem mentünk be órára (nem mintha érdekelt volna). - Szóval? – Volt egy olyan érzésem, hogy minden egyéb biztatás nélkül is mondaná.
Ismael Wagtail
Vér : félvér Kor : 16 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : Hatodéves diák, Metamorf frontembere Ház : Griffendél Párt : GG Oldal : világos Családi állapot : egyedül Karakterlap : Erre csörög a dió Zene : WTF Városi lakás
Pént. Jún. 19, 2015 9:29 pm
Adam & Ismael
LLG? Az meg mi? Miért lenne nekünk arra szükségünk? Carrow egy vicc, meg az egész tantárgya is. Úgyis K-t kapunk, mert bemeséljük neki, hogy amúgy elfelejtett figyelembe venni egy csomó jegyet, amit márpedig kiosztott nekünk. Mert ugye mi beadtuk azokat a fogalmazásokat, csak a professzor úr biztosan elkeverte őket. Mindent bevett. Persze a fia volt a kedvencem. Mióta egy egész nagymonológot toltam le neki arról, milyen jóban vagyok a fiával, nagyon szeret. Alig álltam meg, hogy ne röhögjek bele, de megérte, én vagyok az egyik kedvence. Korábban se jártam rendesen az óráira, de azóta egyenesen lukas óraként értelmezem. Úgysem veszi észre, ha meg mégis, majd azt mondom, hogy pedig én ott voltam. Úgyis elhiszi. Adammel ma is kihagytuk az órát, és helyette valami kengurúhoz hasonlatos lények karámjánál telepedtünk le. - Szóval? Mit szóval? Mindent tudsz - ráztam le vigyorogva. Terveztem neki részletesen beszámolni, de hadd fúrja az oldalát a kíváncsiság.
Kezdőlap 
Az első adandó alkalommal leültünk beszélgetni Ismaellel, ugyanis volt miről. Már órák óta azon csámcsogott a fél évfolyamunk, hogy látták Ismaelt és Maisie-t smárolni az udvaron. Tudtam, hogy találkoznak olykor, láttam már őket együtt, de az eddig nem jött szóba, hogy a haverom bármi komolyat akarna tőle. Az az igazság, hogy meg sem fordult a fejemben, az ilyesmi nem vall rá. Eddig minden csaja tipikus üresfejű, könnyen felejthető liba volt, akiket valahogy nem tudtam sajnálni, miután pár hét múlva otthagyta őket. De Maisie nyilvánvalóan más volt. Nem ismertem, de mindenki tudta, hogy meghaltak a szülei és hogy nos… azóta elég fura. 
