Vérem

aranyvérű család legidősebb fiaként születtem

Édesapám

Aranyvérű üzletember volt, ezáltal mondhatom, hogy rá hasonlítok a leginkább a családból. Ugyan ő nem politikai téren volt jelen mint én, a kettő mégis egész könnyen összeegyeztethető. Felnéztem rá és tiszteltem. Néhány éve meghalt.

Édesanyám

Kedves, szerető asszony volt, olyan mint a húgom, Molly, csupán sokkal gyengédebb és nyugodtabb természettel megáldva. Hatalmas gonddal és szeretettel nevelt engem és a testvéreimet, örülök neki, hogy az anyámnak nevezhettem. Ha élne, biztosan büszke lenne rám.

Húgom, Molly

Ő a legidősebb kistestvérem. Négy év áll kettőnk között, így nem mondhatnám, hogy olyan szoros kapcsolatot alakítottunk ki egymással, ahogy azt két korban nagyon közel álló tenné. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne szeretném a testvéremet és ne tartanám fontosnak az életemben. Talán több időt kellene vele töltenem. Jelenleg a férjével és hét gyerekükkel élnek.

Öcsém, Gideon

A munkatársam is egyben, a pártom szóvivője, tehát vele töltöm a legtöbb időt a családból. Többnyire ez is nagyrészt a munkáról szól. Vele értek legkönnyebben szót, szinte egy rugóra jár az agyunk. Büszke vagyok rá, hogy ő az öcsém.

Húgom, Alice

Soha nem fogom megbocsátani azt Bellatrix Lestrange-nek, amit a húgommal tett. Ezzel is újabb okot szolgáltat nekem arra, hogy gyűlöljem őt és a magafajtákat. Az unokaöcsém is egyedül maradt az apjával, erre már szavakat sem találok. Talán többet kellene bejárnom a testvéremhez a Szent Mungóba, hogy meglátogassam, de ezt sajnos a szoros időbeosztásom nem engedi.

Feleségem, Suzanne

Elbűvölő személyiség, de sajnos semmi különösebb érzelem nem fűz hozzá. Elvégre őt nem én választottam ki magamnak, nem voltam olyan szerencsés mint a kisebb testvéreim. Természetesen tisztelem és becsülöm őt mint nőt, elismerem, hogy jó anya és a magam módján szeretem is, csak nem úgy, ahogyan azt kéne.

Lányom, Emilia

Tündéri kislány, most tizenegy éves és idén kezdte meg első évét a Roxfortban. Kissé meglepett, hogy a Hugrabugba került, örültem volna, ha ő is griffendéles lesz mint mi mindannyian, de ez sajnos nem sikerült. Persze továbbra is szeretem. Sokat sajnos nem tudok róla mondani, nem látom eleget ahhoz.

Mottóm

Mindenki, aki valaha is hatalmat szerzett magának, egész biztosan ki is használta az őadta lehetőségeket.

Amortentiám

papír, réz szaga, az irodám illata

Különös jellegzetességem

Nem tudok róla, hogy lenne. Egy vagyok a sok közül. Az ambícióim és a pozícióm még lehetnek kirívóak, de ezen a téren nem én vagyok az egyetlen ember. Ezáltal ezt sem mondanám.

Ami megnyugtat

Többnyire nyugodt vagyok, ha pedig mégis felbosszant valami, akkor semmi nem nyugtat meg.

Ami boldoggá tesz

A siker

Ami bosszant

Ha valami, amit én elterveztem, nem az általam kívánt végkifejlettel zárul.

Ahol jól érzem magam

Az irodámban, hivatalos papírok között. Mégpedig olyan papírok között, amelyek az én munkám gyümölcsei.

Hobbim

A munka mellett nem jut időm arra, hogy még hobbiknak is hódoljak.

Rossz szokásaim

Munkamániás vagyok és ezáltal elhanyagolom a családomat. Mások szerint ez rossz tulajdonság, szerintem csak elhivatott vagyok.

Titkaim

Egy politikusnak sok titka kell, hogy legyen. Éppen ezért politikus.

Legnagyobb félelmem

Voldemort egykori alattvalóinak visszatérése és hogy valamilyen módon kiveszik a kezemből az irányítást.

Ami nélkül nem tudnék élni

A munkám és nagyszabású célok nélkül.

A családom nekem

A családom. Elég nyilvánvaló.

Ha én nem lennék

Ki végzett volna Voldemorttal? Egyáltalán meg tudta volna más tenni? Nem hinném. Jobb, hogy itt vagyok.

Amit rólam beszélnek

Tekintettel arra, hogy én vagyok Nagy-Britannia miniszterelnöke, elég színesek rólam a vélemények. Napokig sorolhatnám, hogy eddig miket hallottam magamról.

Amit szeretek magamban

- Kötelességtudat
- Motiváció
- Ambíció
- Sikeresség
- Tehetség

Amit utálok magamban

- Elfogultság
- Elvakultság
- Erőszakosság
- Manipulatívitás

Kinézetem

Magas vagyok, vékony, barna hajú és kék szemű. Nem tartom magam a világ legjóképűbb férfijának, de úgy érzem, hogy ez az én társadalmi szerepemnél nem is számít. Szinte mindig öltöny van rajtam, elvégre elvárt az illő öltözködés.

Múltam

Elsőszülött fiúként kerültem bele a Prewett család életébe. Apám a kezdetektől fogva azzal hitegetett, hogy én még nagyra fogom vinni az életben, én pedig hittem neki és mindent megtettem ennek az érdekében. Négy évvel utánam született meg az első testvérem, Molly, még egy évvel utána Gideon, én pedig már másodikos voltam a Roxfortban, amikor a legkisebb húgom, Alice is világra jött. Nagyon szerettem a testvéreimet és a családomat, ezt pedig azzal igyekeztem bizonyítani, hogy mennyire jó gyerek voltam. A Roxfortban első évtől kezdődően a RAVASZ vizsgákig bezárólag kitűnő tanuló voltam, soha egyetlen V sem csúszott be még mágiatörténetből sem. Ötödéves koromban megkaptam a prefektusi jelvényt, hatodévesen pedig a házam kviddicscsapatának kapitánya lettem. A sport természetesen szintén csak presztízs kérdése volt, nem szándékoztam később foglalkozni vele. Mindig apám szavai visszhangzottak a fejemben: "egyszer még nagyra fogod vinni, fiam". És így is akartam tenni. Természetesen az elsők között vettek fel a Plumonbea politikai szakjára, amit ugyanolyan kitűnő eredménnyel zártam, mint a Roxfortot. Idő közben még meg is házasodtam, noha a lányom csak jóval később született meg. (Igazán szükség lenne már egy fiúra is.) A karrierem felfelé ívelt, egészen addig, amíg el nem értem a csúcsot, ahol most vagyok. Idő közben megvívtam egy háborút, akarom mondani, megnyertem egy háborút, segítséggel persze. A kisebb zökkenők, mint a húgom megkínzása és egyebek szinte eltörpülnek a nagy sikerek mellett. De igyekszem nem megfeledkezni ezekről sem. Most pedig... itt vagyok. És megyek előre, nem fogom feladni. Az MM nem fogja átvenni tőlem a vezetést.

Ha újrakezdhetném

Minek? Nincs értelme változtatni, minden úgy alakult, ahogy azt én elterveztem.

Ha egy napig bármit tehetnék

Azt jóformán már most is megtehetem.

Ha kitörne a háború

Megnyerném. Ismételten.

Ha meghalnék

Egész Nagy-Britannia jövője a porba hullana.

Playby: Benedict Cumberbatch