Vérem

Arany, nem az az ősi családok közé sorolandó aranyvérű család már inkább azok közé tartoznak a Woodok, akik már keveredtek más népekkel is és más varázslóvérrel. Talán már vérárulást követünk el a múltszázad közepén, hogy nem tartanak számon a nagy aranyvérűek körében, ahogy Potterék, Princék Cornfooték is kikerültek ebből a bűvkörből.
Nézd csak meg családomat ott van például Harrison unokatestvérem vagy nagynéném családja mind félvér már.
Kell ennél több? Nem biztos.
Nem vagyunk gazdagok, ahogy Rosierék vagy Lestrange arisztokrata familíái. Nem is a pénz számít, de azt mondják ez a mai világban már hatalmat jelent. Az számít, hogy mi egy család vagyunk. Apám nem tiltaná meg, ha szerelemből muglihoz vagy mugli származásúhoz mennék hozzá, nem tagadna minket ki, mert szeret minket ez tanulta meg nagyapánktól, aki ugyan így vélekedett erről a kérdésről és ezt tanulta nagyapám dédapámtól.
Szóval a közép osztályban élünk, nem egy kastély és kúriában, mint a Black vagy Malfoly (büdös) "szent" királyi-házak, egy nagy családi házban nagy kerttel ezt megtudták fizetni apámék és nagybátyámék is. Szóval képzeld el vannak nem annyira borzasztó gazdag és nem annyira vér mániás aranyvérűek is.

Édesapám, Albert Wood

A legcsodásabb apa a világon, megértő, türelmes és végtelenül jó apa. Én fel nézek rá mind a mai napig. A minisztériumba dolgozik középbeosztásban nem is kell neki több. 3 testvére volt Helena, Noel és Berteon közül ketten már nem élnek öccse Berteon és nővére Helena.
Mind a négy Wood testvér a Főnix rendjének tagjai voltak illetve Helena férje, Berteon  francia származású felesége is (erről persze nem tudok, ahogy semelyik testvérem nem tud róla, mert anyám és apám így védet minket ki hagytak ebből minket).
Karizmatikus lélek rejtőzik benne, tudom, hogyha komoly elképzelése azt véghez viszi. Zárkózottnak tűnhet a legtöbb ember szemében, de ha valaki meg ismeri akkor rá jön, hogy sosem volt az. Mértékletesen beszél, annyit mond amennyit a szükség kívánja
Elsőszülött lányára nagyon büszke és mindig komoly apa-lánya kapcsolat volt és van köztük. Nagyon értékeli amit lánya tesz.

Édesanyám, Catherine P. (Fawley) Wood

Hát igen, senki se gondolná, hogy egy ilyen fiatalos és ilyen kemény akaratos nő, mellett hogy tud meg élni apám. St. Mugnóban dolgozik. Amerikából jött Angliába élni, így ismerkedett meg apánkkal. Igazi családanya neveli otthon maradt gyermekeit és amennyire tud, próbál megérteni engem, de mind ketten másképp vélekedünk az életemről. Legalább fogadja el még egy ideig nem lesz unokája. Majd talán pár év múlva.

Húgom, Sara

Nem tudom miért gondolja azt, de úgy hisz,i hogy az árnyékomban él. Anyám kedvenc lánya, hisz én sokkal több gondot és fejtörést okozok anyánknak, mint ő sok mindent, tud rólam, de a legnagyobb dolgokat még neki sem árulom el. Talán bosszantja húgomat hogy vele is távolság tartó vagyok, de szeretem és nem akarom hogy baja essen véletlenül is miattam, ezért olyan hideg/langyos a kapcsolatunk. Már a Plumonbeaba jár.

Öcsém, Peter

A kedves öcsém, mint ha apu kettő lenne. Anyám szemében csak a művészeti pályát lát benne én a politikust ami édes apánkban is ott rejtőzik. Rajta múlik mihez kezd az életével és nem anyán vagy apán és ezt hangoztatom is neki. Sokkal kevesebbet látom őt mint a többieket, mert a Roxfortból csak nyáron jön haza.

Öcsém, Oliver

Izgága kis öcsi, amennyit találkozik velem már azt hiheti, hogy inkább az unokatestvére vagyok neki, mint a a testvére. Tőlem kapta az első gyerek korlátos seprűjét és úgy látom, élvez repkedni rajta. Néha nagyanyánkra a szívbajt hozza, a repkedésével és azt képzeli, hogy a világ legjobb hajtója lesz. Gyerekkor álmok, nekem is mennyi ilyen álmom volt, de egy se teljesült, remélem neki fog sikerülni.

Unokatestvér, Lydia

Az én kedves unokatestvérem. A legkedvesebb testvérem a húgom a barátnőm a lelkitársam.
2 évvel fiatalabb tőlem, és Noel nagybátyjának lánya édes anyja lengyel származású nő nem igazán tud a nyelvünkön.
A házat tartja fent fent és a gyógynövényeket termel otthon. Nagyon szereti a macskákat és
Látnok és jós képességekkel rendelkezik. sokat látott lány erős
Kiskorában látta egy látomásba a kis Harrisont sírni. Anyjának szólt, hogy hozzák át játszani és vigyázanak rá az alig néhány éves kis fiút, Hisz ott a faluban laktak ők is és többször vigyázott rá az én édesanyám és nagynéném is Harrisonra. Az nap haltak meg a szülei egy halálfaló támadásban.
Lydia magát hibáztatja, hogy lemészárolták az árván maradt gyermek szüleit, mivel azt nem látta meg hogy miért is sírt a kis gyerek. Úgy érzi ő a felelős a kis srácért.
Sokszor besegít a minisztériumi munkámba, mint egy hírszerzőm és "besúgom" . A legjobb testvérekként nézek rá sok közös élményt megéltünk együtt.
Mindenki úgy tudja róla, hogy hallott, de él és virul nem akarja nagy dobra verni a képességét sem így a családunkon kívül nem sokan tudnak erről.

Unokatestvér, Harrison

az árván maradt unokatestvérünk. Berteon nagybátyám és feleségének fia, aki álnéven jár iskolába Giles Collinsként ismerik a Roxfortban. 12 évvel fiatalabb tőlem. Lydia most hogy kiengedték Tudjukki szolgáit. még jobban félti őt.
Bonyolult a kapcsolatom vele, mert sokszor látom benne az apját és nagyon emlékeztet engem rá nagyon szeretem őt. Szeretetem őt és elkomolytalankodok vele, de egyben próbálok olyan lenni, mint a nevelő(szülő)je, ami így sok év után is nehéz számomra. Harrison kitartó gyermek és tudja, hogy neki ez egy esély, tudja hogy rám és Lydiára számíthat. Én azt mondtam Lydiának írassuk be a Drumba, de ő megszállottan a Roxfortot mondta így lett Giles a mi Harrisonunkból, egy mugli-származású ír kisfiút kapott volna az iskola egy Wood helyett.

Férjem, a munkám

Kell-e más is? Anyám szerint igen meg szerintem is, de ezt el ne áruld. Csakhogy nincs olyan férfi világon, aki betölthetné ezt a szerepet. Mind a tiltott gyümölcsre vágyik és nem arra, hogy megismerjen engem.

Mottóm

Amortentiám

narancs, fahéj, trópusi esőerdő

Különös jellegzetességem

Szerintem majd rájössz mi a jellegzetességem.

Ami megnyugtat

Hangulattól és helyzettől függ mi az, ami megnyugtat. Néha az ha otthon vagyok Lydiával vagy csak Lydia segítő üzenetei, egy bátorító szó vagy mosoly, séta a tengerparton, a nyugodt tenger halk morajlása, egy ügy lezárása.  

Ami boldoggá tesz

Hát ez most megválaszolni nehéz, az élet bonyolult így, ami igazán boldoggá tudna tenni az szerintem nem is létezik, vagy nem találtam rá, de keresem.

Ami bosszant

Sok dolog tud bosszantani egy részt az én tökéletlenségem más részt a szemben mások bosszantó magatartása. (lásd a sok huszonéves egyedülálló férfinek mocskos vágyai az első randi után vagy sorolhatnám a felelőtlenül elvállalt dolgok stb.)

Ahol jól érzem magam

Legfőbb képen otthon Lydia és Harrison társaságában, apám társaságában és a terepen kint (egy megoldandó helyszínen).

Hobbim

Akik nem ismernek engem azok mind azt mondják nincs hobbim, vagyis a hobbim a munkám. DE EZ NEM IGAZ. Ismétlem nem igaz van hobbim csak nem sokan tudnak róla, mivel foglalkozom szabad időmben. Szeretnéd tudni?
Na, jó talán el mondok pár dolgot.
Van a szabadidős tevékenységeim között a pihenő úgy nevezet otthoni tengerparton napozás. Nem tudod, hogy hol lakom vagyis nem tudsz meg lesni.
Szeretek úszni igaz ez már inkább a fittségem miatt is csinálom.
Mugli járművek vezetése, kiakartam mindig is próbálni miért szeretnek kerékpározni a muglik vagy a kocsi vezetés milyen és hát mindkettő nagy szerelmem lett.
Különböző neves nemzetközi párbaj versenyekre el-el járogatok, mert élvezem mikor harcolhatok, bár egy aurortól talán ezt elvárt dolog. Ha meghallod a Holly Smith nevet egy ilyen verseny után, biztos tudod nem én vagyok vagy talán mégis csak álnéven és más arc berendezése, mint nekem.
Sokféle álcázási módszert szeretek kipróbálni és ezek közül sokat használok is napi gyakorlatban is.

Rossz szokásaim

Nem vagyok tökéletes és a rossz szokásaim mind hibáim, szóval most nem fogom neked fel tárni az én gyengeségeimet még a végén valakinek kikotyogod és bajt hozol rám.

Titkaim

Nem tárom fel előtted, felejtsd el. Ki vagy te nekem, hogy eláruljam neked?

Legnagyobb félelmem

Nem beszélnék róla most.

Ami nélkül nem tudnék élni

Lydia, munkám, családom (és főleg apám), Harrison, otthon szerette, egy biztonságos zúg, a pálcám ,az eszem, a hitem, a világ látásom, az álmaim nélkül és a többi sokáig sorolhatnám még.

A családom nekem

Egy torta habbal és sóval vagy egy igaz mese sok citrommal és cukorral.

Ha én nem lennék

Akkor nem lennék fogad el a tényt, hogy akkor bizony nélkülem kellene élned ebben a veszélyes világban.

Amit rólam beszélnek

Sok mindent beszélnek rólam a bűnözök, a családom, a kollégáim, az ismerőseim és az ismeretlenek is. Mindenkiből más érzéseket hozok ki. Az ellenségeim gyűlölettel teli információkat mondanak rólam, ami vagy igaz vagy nem egyszóval ócsárolnak. A családom szeret, de mégis ott van benne a kritika. A kollégáimat néha megbotránkoztatom vagy meglepem. Nagyon sok dolog van és nagyon sok minden. Van amit magamra veszek van amit nem. Néha én is beszélek magamról úgy, hogy nem is én vagyok.  

Amit szeretek magamban

Kevés barátom van, de mellettük mindig kiállok. Önfeláldozó típusú vagyok sokszor láthatják családom és és barátaim emiatt féltenek is engem ők. Vakmerően megyek az utamon olyan helyekre is el merek menni, ahova nem sokan tennék be a lábukat. Sok tapasztalatot próbálok szerezni az új mindig izgat és rejtély, amit nem ismerek.
Vidám vagyok, tiszta és erős egyéniséggel. A jó szándék vezérel engem. Nem (nagyon) tudok dühös lenni az ellenségeimre, mert a harag az elveszi a józan eszemet, ezért az évek során megtanultam higgadttá válni iskolás koromban. Nagy ritkán omlok össze lelkileg, olyankor haza kell mennem és össze kell szednem magam. Sokszor nagyon egyéni módon használom a varázslatokat meghökkentem a legtöbb ellenfelemet még néha magamat is. Talpraesettségemet is szeretem, általában találok megoldást, hogy kijussak a szorult helyzetemből. Nagy tehetségem van a varázsláshoz, és kihasználok mindent, amit tudok. Kamatoztatom a varázstudásom és mindig valami újjal próbálok elő állni még társaim előtt is.
Maximalista és  talán egy kicsit fanatikus is vagyok, amíg meg nem oldom a számomra érdekes munkákat vagy ügyeket és eseteket. Komolyan veszem a munkámat nem tudom el viccelni és el szórakozni, mert hisz megkövetelik tőlem a feletteseim, hogy jól dolgozzak meg én is megkövetelem. Precíz vagyok.

Amit utálok magamban

A legtöbb emberrel szemben bizalmatlan vagyok, de hát egy aurornak annak is kell lennie. Az összes férfival szemben meg tartok egy bizonyos távolságot. Nehezen köteleződöm el és félek is attól, hogy valaki meg bánt engem. Kevés igazi hű barátom van, de akik a barátaim azok be bizonyították hogy meg érdemlik a barátságomat és én is az övéket igazi bajtársaim vannak így.
Tudom, hogy baj hozok a családomra a munkámmal, amit szeretek és utálom, hogy ennyire maximalista munkamániásnak látszom sok ember szemében, pedig ha mögé látnának talán nem csak a parancsolgató és mindent egyedül megoldó fiatal nőt látnák, aki céljai érdekében sokszor átgázol rajtuk, hanem azt is aki igazán vagyok. Utálom a magam által felhúzott falakat, de ez mind védi az én otthonomat Lydiát és Harrisont.

Kinézetem

Sokféle kinézetet magamra ölthetek. Ott a noteszem. Benne négy tucat, minta hajszálak köröm darabok különböző emberektől és a meg felelő leírások az emberektől milyen magas hányas cipőt hord milyen a test alkata, haj szín, szem szín stb. Megtanultam, hogy néha jobb nekem más bőrébe bújva információt szereznem, mint Laura Sylvia Woodként. Sokan félnek egy aurortól, hisz lehet, hogy bajt hoz a fejére azzal, ha köp egy aurornak, míg egy "civilben" meg bíznak a kétes emberek is.
Hogy nézek ki igazából. Vörös haj zöld szemek. Ja ez Lily Potter akar lenni avagy "M, mint Miranda" típus személy a noteszembe.
Szóval 165 cm méter magas vagyok, ha nincs rajtam magassarkú. Barna hajam, kék szemeim vannak. Fiatalos kinézetemmel néha elmennék még tizennyolcnak is. Lendületes járásomhoz hozzá tartozik, hogy kényelmesen öltözködöm hisz a munkám ezt is megköveteli, ahogy azt is hogy elegáns legyek. Szóval maradok őszinte híved szoknya, de a nadrág tökéletesen megfelel, egy kikérdezéskor. Nem szeretem a színes rikító feltűnő ruhákat, az az egyszerű csaj vagyok külsőre, aki után a férfiak szívesen megfordulnak.

Múltam

-Olyan ő, mint egy kobold fegyver, ami erősíti és építi őt az magába szívja és ami nem azt próbálja elfelejteni és lenyelni avagy lepereg róla és megtisztítja magát tőle. - olvassa a fiatal lány a fotelben ülve
-Ez valami jóslat akar lenni, Lydia? - kérdezem az ajtónak dőlve keresztbe tett kézzel.
-Nem az, de úgy se mondanám el ha az lenne és nem is olvastam még fel. Most a legkedvesebb barátnőm és unokatestvéremet fogom meginterjúvolni a könyvemhez. Ő pedig nem más, mint Laura Sylvia Wood.- olvassa fel  a pregamentre lejegyzett mondatot Lydia a kék virág mintás fotelben ülve ahol mindig ülni is szokott ilyen esős napokon. Hófehérke a a hosszú szőrű félperzsa macska az ölében dorombol és pihen.
- Muszáj ezt csinálni, Dia?- hangzik el a semmit nem érő kérdés, hisz úgyis meg fog történni, ugyan olyan hajthatatlan tud lenni, mint én. Fejébe vette, hogy leírja a mi történetünket, hogy meg maradjon Harrison unokáinak is, hogy kik is voltunk mi Laura és Lydia avagy Dia-Via páros életét a jövő nemzedéke számára.
- Iiiigen, Viám, gyere ülj le szépen a kanapéra és mesélj vagyis, hogy szokták az újságírók csinálni kérdéseket tesznek fel és válaszolnak rá az alanyok, majdnem olyan, mint a nyomozásaink többsége. Hol kezdjük a mesénket? A legelején.

Beleegyezően leülök a kanapéra és a dohányzó asztalról elveszem a bögrémet, amiben a finom fekete teám gőzölög és lassan hűl ki míg én kényelmesen el helyezkedek Lydia magához veszi a kis noteszét és Pulitzer pennáját és életre kelti a tollat egy pálca intéssel.

- Szóval kivel van dolgom?Hogy hívnak és mivel foglalkozol? Mikor hol születtél? Bocsi, de nem vagyok jó a kérdés feltevésben ezt te is tudod, de majd alakul és lesz jobb is.
- Tudom, Lydia. Hát, jól van, akkor kezdjünk bele Laura Sylvia Wood vagyok auror, krimiálpszihomágus nyomozó. 1961. március 12-én születtem Godric's Hollowba. Egy Wooddal csajjal van dolgod, Lydia.

-A családodról mesélj, kérlek. Édesanyád, mivel foglalkozik hány testvéred van és édesapádról is ejts néhány szót.Ha szeretnél az unokatestvéreidet is megemlítheted. - A mondatközepén rám kacsint, arra célozva hogy említsem meg, magát a riportert, ilyen az én Lydiám vidám és vicces mikor semmi nem aggasztja.
- Három szép kis testvérem van. Édesanyám medimágus édesapám minisztériumi alkalmazott. Az unokatestvéreimből akad pár tucat. Ott vannak például Helena néném gyermekei a Wandsonnék, Noel nagybácsim fiai és lányai Bertalan, Andrew, Jadwiga és Lydia, és a kis Harrison Berteon nagybátyám egyetlen gyermeke. Tudod hogy van a család dolog nálam néha nagyon elviselhetetlen az anyám apám meg nagyon szelíd. Testvéreimnek példa vagyok? Remélem nem. Szeretem őket főleg a két öcsémet, akiket a történeteimmel szoktam fárasztani. A hallottnak vélt unokatestvéremmel és az álnéven élő Harrisonnal élek egy fedél alatt messze a szülői háztól. Mond azt, hogy elég ennyi.

- Rendben, akkor pár szót említs meg a roxforti iskolai éveidről is. Melyik házba kerültél és milyen kis diák voltál? Voltak különböző meg szólításaid is. Ha jól tudom elég jól repültél annak idején, benne voltál a csapatban is.
- Ismered a süveget ő dönt a kis diákok felett és néha meglepő néha pedig egyértelmű és nem annyira izgalmas döntéseket hoz. Nézd csak meg meg van az összes családnak a főbb jellemzője magukban hordozunk egy fajta családi örökséget és vonást. Ott van az Abbott família Hugrabug évszázadok óta, vagy Lestrange tiszta Mardekár, Waesley Griffendéles egy hagyományokkal áldotta meg az ég vagy a Ollivander család már évszázadok óta Hollóhátas. A Woodokat is mind egytől egyig a "mi házunkba" sorolja be, kivétel akad ezt te is tudod, de mind oda tartozunk, mert van bennünk valami, ami miatt oda oszt be minket a süveg.
Mindig is mozgékony egy csajszi voltam prefektusok réme voltam veled együtt. A Wood lányok újra rosszban sántikálnak, amennyi csínyt elkövettünk mi voltunk a tekergők kettő. Nem olyanok, mint Potterék, de hasonlóan császkáltunk, ha rajta nem kaptak minket a prefektusok és tanárok.
Gyorsan el terjedt rólam az a hír, hogy nem vagyok könnyen meg szerezhető a srácoknak és aki kikezd velem egy nagy pofonban részesül így kaptam a Wood szűz elnevezést. Aztán jöttél te és mindketten tartottuk magunkat ehhez a szokáshoz. Persze mindig volt ki szemelt srác aki tetszett, de nehogy én legyek az aki oda megy hozzá randit kérni. talán egy kicsit ijesztően furcsán tudok viselkedni ha tetszik nekem valaki. Na erről többet nem beszélek Lydia ki is húzhatod az egésze bekezdést.
Benne voltam a kviddics csapatban, de mindig a két "sztár" vitte a prímet én csak harmad vagy negyed hegedűsként voltam jelen és az ellenfél zavaró és bosszantó tényezője tud lenni, ha egy szép csaj dobja a kvaftot a karikára. Szeretnél még tudni valami lényegi információt?

-Nem köszönöm, akkor lépjünk is tovább. Mindig jól tanultál annak ellenére, hogy izgága voltál és szabályokat át hágó diák. Miért akartál auror lenni? Ki a példa képed a szakmában? Csak nem Mordon?
- Mindenki azt mondja, olyan paranoiás vagyok, mint az öreg, de ez nem igaz. Nem vagyok az és soha nem tekintettem, rá példaképként elismerem munkásságát, de ennyi. Kirázz a hideg ettől a gondolattól. Akire mindig is felnéztem róla édes apánk mesélt sokat a nővéréről Helenáról vagyis a nagynéném egykor ő is nagyszerű tagja volt az auror osztagnak vagy éppen Berteon nagybátyám és felesége akik ha együtt dolgoztak igen szép sikereket értek el. Apám testvérei voltak a példák. Igaz rövid életet adott számukra a sors, de mindben ott volt az ami bennem is meg van.
- Mi volt meg bennük?
- A családjuk iránti szeretett, a haza szolgálata, és egy jobb világért való küzdelem. Tudom mind közhelyes dolog, de apámtól is ezt tanultam meg szeretnem kell Nagy-Britanniát és azt a helyet ahol élek és mindent meg kell tenni, hogy egy biztonságos és értékrendileg jó környezetben éljen a családom.
- Szóval az akadémián kezdtél el tanulni. Milyen szakon? De valahogy mégis az időd egy nagy részét külföldön töltötted hogy történt? Engem igazán érdekel a dolog.
- Általános auror szakon kezdtem az első félévemet. Aztán kaptam egy olyan lehetőséget, hogy ösztöndíjjal külföldön tanuljak. Nem tudom hogy intézték el és hogy nyertem meg a pályázatot, de édes óapám szerint jobb lesz nekem külföldön tanulnom, mint itt Angliában. Ugye, mint tudjuk ekkoriban volt Tudjukki általi angliai új sötétkor. Elkerültem a Német akadémiára onnan  később kanadaira és végül a Japánban is töltöttem egy kis időt. Sok érdekes emberrel ismerkedtem meg, ez idő alatt és a gyakorlati helyeim is változatosak voltak. Két évet töltöttem távol a családomtól egyszer sem mentem haza, mert nem lehetett, apámmal is futólag találkoztam mikor Londonba küldtek valamit elintézni. A második félévemet németek vagyis igazi európai kavalkádban töltöttem, akkor vettem fel második szakként a kriminálpszichológiát ezzel több  gyakorlati lehetőség tárulkozott elém.
Igen sok mindent meg tapasztaltam és rá kell jönnie az embernek arra, hogy a választott szakmája nem gyerekeknek való. Fel kell nőni, ahhoz a faladathoz, amit kapsz. Harmadik évem második felének közepén tértem vissza az alma materhez és fejeztem be a záró vizsgákkal az általános aurori szakot, és még egy fél után meg kaptam a második szakomat is. Kimaradtam az egész háborúból én mást láttam nem azt amit az itthon tanultak.

- Mennyi nyelven beszélsz, hisz sok helyen meg fordultál?
- Sokat, az anyanyelvemen kívül beszélek németül, spanyolul, egy kicsit franciául, de az inkább kanadai francia, mint francia francia és japánul is tudok egy indúri-pindurit. Meg értem az olaszokat is a spanyolból fakadóan és és alapszavakat tudok görögül is, de ezt napok alatt bárki elsajátíthatja. Meg egyik félévben felvettem a kobold nyelv ismertet, de nem szeretem azt traccsolást, amit ők használnak így le is adtam azt az órát.

- A tibeti eset érdekes lehet mások számára. Mondj róla pár szót.
- Ez most komoly? Arról meséljek, hogy vertük át a testvéreidet és mindenkit, hogy nem élsz. Na jól van. Mint már említem nem sok család tagommal találkoztam azokban az években. Egyedül Lydiával tartottam napi szinten a kapcsolatot, tizenhét éves volt vagyis felnőtt. Már előre le volt beszélve minden, a feltörhetetlen tintánknak köszönhetően nem tudták elolvasni a leveleinket illetéktelenek csak egy nagyszerű élmény beszámolót olvashattak, ami tele volt badarabbnál badarabb történetekkel. A hét éves Harrisonnal együtt haltatok meg egy szakadékba zuhanva, amit mindenki elhitt. Közben meg vettem egy kis házat Észak Írországban az összespórolt pénzemből és ott élünk a mai napig. Vagyis egyszer három napra összefutottam két unokatestvéremmel megrendezni a halálukat. Kellennek a részletek vagy majd ki egészíted?

- Kiegészítem, Via. Akkor essen szó a bulgáriai kiküldetésedről.
- Lydia ezerszer meg mondtam nem beszélek Bulgáriáról, se Egyiptomról, New York sem és Pekingről sem.
- Egy próbát azért megért. Miért nem mesélsz róluk?
- Mert nem. Itt hagylak ha nem fejezed be ezt a témát.

- Rendben a következő téma is elég kényes lesz. De nem kerülhetjük ki.- mondja igazán nagy élvezettel kedves unokatestvérem.- Még mindig az lerázod az olyan férfiakat, akiken látszik, hogy nem sokat kaphatsz tőle egy komoly kapcsolatban, mert hisz olyan férfire vágysz, aki kölcsönös veled szemben és nem csak te adsz be a közösbe, hanem ő is és kapsz is valamit a férfitól. Szóval hány komoly kapcsolatod volt és van-e olyan ami ajánlattal végződött? Illetve mit is vársz el álmaid lovagjától?
- Ezt most anyám miatt kérdezed? Ha vissza hallom tőle akkor Hófehérke vissza kerül az eredeti tulajdonosához Roxfortba Harrisonhoz.
- Nem, árulkodok, max a Harrisonnak, és rám bízta Hófehérkét, szóval én vigyázok rá. Ugye cicamica? Hallgatunk téged.
- Három házassági ajánlat és öt ember, aki a barátomnak mondhatta magát. Egyik már halott közülük másiknak felesége és gyermeke van a harmadik pedig a harmadik. Sok mindent várok el tőle nehéz meg fogalmaznom Lydia ez olyan, ami mindig változik. A nagy álmokból már lejjebb adtam a mércét és egy reális kép van bennem a személyről.
- Van aki most tetszik?
- Nem nincs, mert akiket most ismerek nem igazán akarnak megismerni engem úgy, ahogy kell. Igaz nem is hagyom magam, mert téged és Harrisont védem.
- Laura Sylvia Wood, most az anyád vagyok. Házasodj meg! Ha azt mondom, mert a végén senkid se lesz. - Ezen csak nevetni tudok, mert hisz igaza van anyámnak, de ez nem megy nyomás alatt, ahogy látszik Lydia  is próbál ezen nevetni, de tudja, hogy én nem hagyom magára és nehezen adnám ki másnak ezt hogy él a "húgom".

- Hogy is volt a a japán fickós eset?
- 光弘 (Mitsuhiro), igen érdekes egy férfi sokkal idősebb tőlem. Jó hat év van köztünk és igen neves japán auror családba nőtt fel és Ázsiaszerte ismerik a nevét. A legjobbak között van és nem sokára auror parancsnok lesz. Ő az a bizonyos harmadik személy, aki meg kérte a kezemet. Mivel a Felkelő naphoz köti az élete nekem is Japánba kellett volna élnem én pedig itthon akarok családot és aki el fogadja azt, hogy ti is fontosak vagytok számomra.

- Mesélj Paulról és a keresztlányodról, Olaszországról.
Igen, vele német akadémián találkoztam. Sokat dolgoztam vele együtt nagyszerű társak voltunk és vagyunk ha nemzetközi ügyekben részt veszek. Carllal együtt mi hárman nagyszerűen elszórakoztunk szilveszterekkor. A legörültebb dolgokba rángatnak bele a srácok mindig is a leghajmeresztőbb vállalkozásokban voltunk benne ilyen volt Bulgária is...
Hát, az első volt a sorban aki úgy gondolta magához láncolna engem. De Olaszország sosem vonzott igazán. Végül meg házasodott és meg született lányának én lettem a keresztanyja a második nevem lett a neve Sylvia. Néha meglátogatom őket. Félévente egyszer egy napot ott töltök.

Elkezdett csörögni az óra munkába hívott.
- Mennem kell, majd folytatjuk valamikor.
Nem tudom mikor jut eszébe folytatni a beszélgetést, de nem akartam hogy egyre kellemetlenebb témákat feszegessen Lydia. Hisz ott az első csók vagy az hogy milyen volt a képzésem. Kényes dolgok voltak számomra.

Ha újrakezdhetném

Egy jobb világba születnék talán apám mellett harcolnék a háborúban és nem tanulnék külföldi ösztöndíjjal a világ más helyein.

Ha egy napig bármit tehetnék

minden embert, aki bűnös bezárnék a megfelelő helyre. Megkeresném azt az férfit, aki megfelel az elképzeléseimnek és pihennék az ő karjaiban, mint aki jól végezte a dolgát és minden alkalommal visszaforgatnám az időt, hogy többet és többet legyek vele (vagyis sosem térne véget az a nap).

Ha kitörne a háború

Ki tör a háború? Ilyenről ne beszéljünk majd, akkor meg tudod mit teszek, de az nem fog tetszeni se melyik ellenfelemnek sem. Jobb nem látni a csillapíthatatlan viharos tengert.

Ha meghalnék

Egyedül maradna Lydia és Harrison és a sok összetört férfi szív fellélegezhetne, hogy senki se kaparintotta meg az elérhetetlen szépséget.

Playby: Lyndsy Fonseca