Vér : félvér Kor : 43 Csillagjegy : Szűz Státusz : Amneziátor Ház : Mardekár Fészek : Saltusque Párt : RFC Családi állapot : Özvegy Karakterlap : merengő
Kedd Május 12, 2015 11:50 pm
Russell Burke
Becenevem:
-
Nemem:
férfi
Korom:
43 év
Születési évem:
1942
Csillagjegyem:
Szűz
Végzettségem:
Roxfort és Plumonbea
Munkahelyem:
-
Státuszom:
Amneziátor
Házam:
Mardekár
Fészkem:
Saltusque
Politikai elkötelezettségem:
RFC
Oldalam:
-
Családi állapotom:
özvegy
Patrónusom:
medve
Pálcám:
Ezüsthárs, főnixtoll, 12 hüvelyk
Vérem
Kevert, ugyanis nyitott szívvel születtem. Vérminőségemre nézve félvér vagyok.
Apám
1906-ban született Herbert Burke és Belvina Black harmadik gyermekeként. Felmenői mind aranyvérűek voltak, mégsem ragaszkodtak mereven a sznob szokásokhoz. Félvér nőt vett el. Szülei elfogadták a döntését, bátyja és nővére ellenben nagyon lenézte érte. 1982-ben halt meg a háborúban, 76 évesen.
Anyám
1908-ban született két mugli származású mágus első és egyetlen gyermekeként. Bájitalkeveréssel foglalkozott. 1969-ben halt meg sárkányhimlőben, 61 évesen.
Bátyám
1936-ban született, azaz nálam hat évvel korábban. 49 éves, a minisztérium közlekedésügyi főosztályán dolgozik. Családos ember, van két fia.
Nővérem
1939-ben született, három év választja el tőlem. 46 éves, a minisztériumi mágus-mugli kapcsolatok irodájában dolgozik. Férjes asszony, van két lánya.
Feleségem
1947-ben született egy félvér családba. Aurorként dolgozott. 1982-ben halt meg, a háborúban, 35 évesen.
Fiam
1970-ben született első és egyetlen gyermekemként. 15 éves, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola diákja.
Mottóm
Nincs, nem szeretem az üres, fellengzős szövegeket.
Amortentiám
Nincs. Nem érzek szagokat.
Különös jellegzetességem
Ezt nem nekem kell tudnom.
Ami megnyugtat
Megnyugtat, ha magam vagyok a dolgozószobámban és elmerülök mások emlékeiben.
Ami boldoggá tesz
Boldoggá tesz, ha a fiam sikereket ér el.
Ami bosszant
Bosszant, ha egy problémára nem tudom rögtön a megoldást.
Ahol jól érzem magam
A dolgozószobámban jól érzem magam.
Hobbim
Amneziálás. Ezzel keresem a kenyerem. Megbízásokat vállalok el, hogy emlékeket hamisítsak. Csak párhetente keres meg egy-egy kuncsaft, de az a kevés rengeteg pénzt hagy nálam.
Rossz szokásaim
Rossz szokásom, hogy elzárkózom, emiatt teljesen magányos vagyok. De máshogy nem is tudnám elképzelni az életem.
Titkaim
Sokan tartanak titogzatosnak. Pusztán azért, mert nem tudnak rólam semmit. Megtartom magamnak az életemet.
Legnagyobb félelmem
Félek, mi lesz a fiammal, ha engem lesittelnek.
Ami nélkül nem tudnék élni
Nincs ilyen. Még a fiam sem. Habár ha ő nem lett volna, a feleségem halálakor megöltem volna magam.
A családom nekem
A fiam.
Ha én nem lennék
Sok élet alakult volna egészen másképp.
Amit rólam beszélnek
Kevesen beszélnek rólam. Akinek már volt dolga velem, inkább mélyen hallgat.
Amit szeretek magamban
Szeretem magamban a precizitást és a pontosságot, ezek elengedhetetlenek a munkámhoz. Minden apró részletre nagyon ügyelek.
Amit utálok magamban
Utálom magamban, hogy nem alakítottam ki közeli kapcsolatot a fiammal, és nem is próbálok. Szüksége lenne egy igazi apára, ha már anyja nincs.
Kinézetem
Széles vállaim vannak és izmos, de ormótlan testem. A vonásaim durvák, a fejem legtöbbször kopaszra van nyírva, hogy ne kelljen törődnöm a hajammal.
Múltam
Egyszerre csak ott volt a szobában. Nem lehetett tudni, hogyan került oda. Egyszerre csak ott volt. A karosszékben ült Russellel szemben. Hunyorított, szemtelenül. Hirtelen azt kérdezte: - Mondd, szeretnél jobb ember lenni? - Nem értem - szólt Russell. - Azt kérdeztem - hangsúlyozott minden szót -, szeretnél-e valamely formában jót tenni a világgal? - Ó - szólt Russel zavartan, csodálkozva, kitérően -, az attól függ. Hogy került ez ide? Ki engedte be? Miért tegezi? Erre gondolt Russell. De a vendég nem hagyta szóhoz jutni. - Tehát tárgyaljunk - szólt tolakodó bizalmassággal. - Állapodjunk meg, hogy jobb ember leszel, és boldog leszel, nagyon boldog. - Én sohase panaszkodtam. Nem vagyok boldogtalan. Boldog is vagyok. Már amennyire egy ember az lehet. - Szóval, hatalom kéne? - Nem. - Pénz, sok-sok pénz? - Nem vágyakozom többre, mint amennyim van. - Á, elégedett vagy? Úgy látom, te senkivel se cserélnél. - Melyik ember cserélne a másikkal? - kérdezte Russell. - Ezt csak úgy mondogatják. De ha komolyan rákerülne a sor, és igazán ki kéne bújniuk a bőrükből, nem tennék meg. Még a púpos, vén koldus se. Az se cserélne senkivel. Még az ifjú, délceg királlyal se. - Mivel magyarázod ezt? - Azzal, hogy akkor ők nem volnának ők. Márpedig az emberek mindent csak maguknak óhajtanak. Ha más ember életét élném, akkor nem élnék. Így ez a kérdés tárgytalan. - Ez nem magyarázza, miért nem akarsz jobb ember lenni. A vendég tolakodó, pimasz alak volt. Russell undorodott tőle. - Mert én ilyen ember vagyok. A vendég fölényesen folytatta: - Mást indítványozok. Hajlandó volnál nekem dolgozni? - Neked? - Nekem. - Otthagyni a minisztériumot? - Nem muszáj. Nem számít. - Miért? - Mert az csak a felszín. Csak az számít, ami a lelkedben van. - Adjam el a lekemet? - Legyél jobb ember. - Ki a jó ember? Háború van. A te embereid is ölnek. Ők jó emberek? - Az igazságért harcolnak. - Mi az igazság? - A muglik évszázadok óta gyilkolnak minket, mi mégis vegyülünk a fattyaikkal. Belülről rothad a társadalmunk, mert olyan szívélyesen befogadjuk a férgeket. Elég. Neked is van gyereked. A te fiad elől is a sárvérűek fogják elhalászni a lehetőségeket. - Furcsa - mormogta, és eltűnődött. - Hány éves vagy most? - Negyvenegy. - Negyvenegy. Még sokat tehetsz az életedben. Ki kéne használnod. - Fürkészően nézte. - Például megbosszulhatnád a feleséged halálát. Russell arca megrándult. - Nem tudni, kitől származott az átok, ami eltalálta. Sosem fogom megtudni. Akár a te embereid is tehették. - De akár Prewett emberei is. - Akár ők is. - Ha mellém állsz, legalább esélyed lesz megbosszulni. - Ugyanannyi esélyem, mint ha a másik oldalra állok. - De nem fogsz. - Nem fogok. A vendég halványan elmosolyodott. Önelégülten. Russell elé tolt egy üres pergament és egy pennát. - Csak alá kell írnod. Útlevél. Egy boldogabb életbe. - Egy boldogabb életbe... - Egy boldogabb életbe. - Köszönöm. Nem érdekel. - Ne hamarkodd el a döntést. Gondold meg. Kapsz öt percet. Mérlegelj mindent. Ha leírod a neved, gazdag leszel. Befolyásos leszel. Jobb ember leszel. És gondolj a fiadra is! Nem a semmiből kell elindulnia. Ha szereted a fiadat, aláírod. Ilyen apró áldozat a boldogságáért... Minden apa meghozná. A feleséged is ettől lenne boldog. Mindketten hallgattak. Eltelt egy perc. Kettő. - Döntöttem - szólt Russell. - És hogy szól a döntésed? - Úgy, hogy nem. - Tessék? - Nem, nem. - Érdekes. Mi bírt erre az elhatározásra? - Itt belül, a lelkem mélyén egy hang azt súgja, hogy nem, nem, nem. - Úgy beszélsz, mint Dumbledore. Pedig nem állsz az ő pártján sem. - Nem állok az ő pártján sem. - Aki nem választ oldalt, azt mindenki üldözi. Ugye tudod? - Meglehet. - Tudod, hogy az, amit elkövetsz, őrültség? - Meglehet. - Tudod, hogy ilyen könnyelműen visszadobni a boldog életet, bűn? - Meglehet. - Talán nem is akarsz élni? - De igen. - Hát akkor mi ennek az értelme? - Mi annak az értelme, hogy ajánlatodat elfogadjam? - Az a sok-sok öröm és gyönyörűség, amely még várhatna rád. Boldog élet, pénz, hatalom... - Hagyjuk ezt. A vendég fürkészően nézte. - Miben hiszel te valójában? - Ez abból, amit eddig közöltem, bizonyára kiderül. - Helyes. Tévedsz azonban, amikor ennyire megveted azt, ami körülötted van. Én se dicsekszem vele. Elismerem, hogy nem egészen tökéletes. Szerényebbnek kellene lenned. Nem szabad lehetetlent kívánni. - Én nem kívántam lehetetlent. - Hát mit kívántál? - Mit kívántam? Semmit! Vagy én hívtalak ide téged? Ki hívott ide? Magad jöttél! Nem vagyok kíváncsi az érveidre. Nem vagyok kívíncsi a céljaidra. Nem fogok veled paktálni, ahogy senki mással sem. A vendég felállt. - Nem sikerült az üzlet - szólt utolsó kísérletül, s rávillantotta gúnyos, fürkész mosolyát, hátha közben meggondolta a dolgot. - Nem sikerült. Sebaj. Hiába jöttem. - Úgy látszik - felelte Russell. A vendég felemelte az asztalról a pergament és a pennát. - Még találkozunk. Russell bólintott. - Még találkozunk.
Ha újrakezdhetném
Nem születne meg a fiam. Meghalnék a feleségemmel együtt.
Kezdőlap 
