Vér : aranyvérű Kor : 17 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : Hetedik évfolyamos diák, Walpurgis Lovagja Ház : Griffendél Párt : MM Oldal : sötét Családi állapot : bonyolult Karakterlap : Láss csodát Zene : Lean on
Csüt. Jún. 18, 2015 10:54 pm
Adam & Angelina
Reggeli ökörködés
Kora reggel van, még mindenkinek összetapad a szem az álmosságtól. A nagyteremben lézengő társaság nagyja fáradtan vánszorog vagy álomittasan ücsörög a hosszú asztalok mellett. Hát igen, ez a hétfő reggel. Vannak azonban, akik még ilyenkor is pörögnek. Már ilyenkor is. Ki más lenne a legfittebb, mint én. És nem azért, mert annyival többet aludtam volna. Nagyjából két perce ugrándoztam le az asztalokhoz, és lehuppantam az egyetlen ébernek tűnő ember mellé. - Szép jó reggelt - harsogtam. A közelünkben ülők vetettek rám egy csúnya pillantást, amiért ilyen hangos voltam, de rájuk se hederítettem. - Hogy s mint? Borzasztó, hogy itt mindenki ennyire lehangolt! - Kényelmesen elhelyezkedtem Adam mellett, és éberen kezdtem vizslatni a kajákat. Nagyon sokat terveztem enni. Magam elé húztam a kenyeres kosarat, majd a margarint, aztán a mézet és négyféle lekvárt. Aztán már nyúltam volna a következő tálért, mikor felszaladt a szemöldököm, a kezem pedig megállt a levegőben. - Zöldborsó? Mégis ki eszik reggelire zöldborsót?! - Egészen sokkolt a dolog. Teljesen abszurdnak találtam már a gondolatot is, hogy zöldborsóval indítsam a napot.
Adam Dawlish
Vér : félvér Kor : 16 Csillagjegy : Skorpió Státusz : Hatodik évfolyamos diák, Metamorf frontembere Ház : Griffendél Párt : GG Oldal : világos Családi állapot : egyedülálló Karakterlap : Tales from another broken home Zene : We are the kids of war and peace
Pént. Jún. 19, 2015 12:46 am
Angelina & Adam
Hatalmas lendülettel érkeztem meg a nagyterembe. A reggeli fittségemnek összesen egyetlen oka volt: egy percet sem aludtam az éjszaka, és most, hogy átestem a holtponton, megállás nélkül pörögtem. Mondanám, hogy egész éjjel tanultam, de valójában… A hivatalos verzió szerint dalszöveget írtunk Ismaellel, gyakorlatilag viszont totál lényegtelen dolgokról dumáltunk órákon keresztül, utána pedig egymást próbáltuk lebeszélni arról, hogy hajnalok hajnalán kirángassuk Pitont valamilyen mondvacsinált indokkal az ágyból. Pedig elég vad ötleteink születtek, többek között az, hogy valamelyikünk átalakulófélben-lévő vérfarkasnak tetteti magát vagy pedig kacsának adjuk ki magunkat. De az sem volt rossz ötlet, hogy szerenádot adunk a lakosztálya előtt egy szájharmonikával és két rumbatökkel. Végül nem lett belőle semmi, de ami késik, az nem múlik ugyebár. Levágódtam a Griffendél asztalához és azonnal magamhoz vettem szinte az összes gofrit, majd mindegyiket alaposan megkentem pudinggal, lekvárral, mogyorókrémmel és mindennel, amit találtam. Fárasztó éjszakám volt, kellett az utánpótlást. Ekkor bukkant fel Angelina, akinek tökéletesen egyetértettem a felháborodásával. - Mindenki tisztára búval baszott, pedig olyan szép nap ez a mai – helyeseltem nagy hanggal. Mikor felhívta a figyelmemet a nagy tál friss zöldborsóra, teljesen elképedtem. Ebédre sem ettem ilyen nyúltápot, nemhogy reggelire. Ha zöldséggel kellett volna indítanom a napot, bizonyára az élettől is elment volna a kedvem. - Gondoltak a vegákra is. – Nagy hévvel belenyomtam egy kanalat a tál borsóba, majd az asztal túlvégébe katapultáltam belőle egy nagy adagot. Hogy közben a háromnegyede a háztársaimra jutott? Ez van. Még mindig jobb, mintha tojást dobálnék rájuk…
Vér : aranyvérű Kor : 17 Csillagjegy : Vízöntő Státusz : Hetedik évfolyamos diák, Walpurgis Lovagja Ház : Griffendél Párt : MM Oldal : sötét Családi állapot : bonyolult Karakterlap : Láss csodát Zene : Lean on
Pént. Jún. 19, 2015 11:20 pm
Adam & Angelina
Reggeli ökörködés
- Mert a gofriban szerinted van hús, te észlény? - Látványosan a homlokomra csaptam, majd forgatni kezdtem a szemem. - A vegák nem csak zöldséget esznek! Olyan buta vagy! - Színpadias szenvedést tettettem. Ahogy a kanálnyi zöldborsó végigrepült az asztal fölött, hangosan felnevettem. Egy élmény volt látni azokat az arcokat, de komolyan. Van, akinek a fejét találta el egy-két szem borsó, másoknak a kajájába vagy az innivalójába placcsant bele, és hirtelen vagy tíz dühös szempár szegeződött ránk. Mondhatni, a zöldborsóvihar nem aratott osztatlan sikert. - Bocsi, legközelebb köpök esernyőt is - vigyorogtam rájuk bocsánatkérően, habár a szavaim nem épp lelkiismeret-furdalást tükröztek. Aljas oldalpillantást vetettem Adamre, majd mielőtt még tudatosulhatott volna benne, mit tervezek, fél marék zöldborsót szórtam a vastagon megkent gofrijára. Nem is haszmáltam kanalat, egyszerűen beletúrtam a tálba, és szinte átsöpörtem Adam kajájára egy adagnyit a zöldségből. - Úgy szeretlek, majd megeszlek - hamm! Mire vársz, nagyon finom, edd csak meg, és még milyen egészséges! És biztosan jól tesz a bőrnek. - Nem tudom, ezt honnan vettem, de ebben a pillanatban teljes bizonyossággal állítottam.